A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

3X7 kitűző végzési csak a határnap után kapta kézhez, azérl nem vehető figyelembe, mert felperes az elsőbiróság előtti eljárás eme panaszolt szabálytalanság a miatt, bárha a d . . . i kir. járásbíróság- részéről leivel t tanúkihallgatási jegyzőkönyv tartalmát ismernie kellett, az elsóbiróságnál fel nem szólalt (S. E. 34. §-a) és a tárgyalást folytatta, a szabálytalanság miatti panaszjoga tehát már az elsőbirósági eljárásban sem élhetett volna sikerrel (S. E. 155. §.) és így ezl a panasz! a felülvizsgálati eljárásban sem érvényesítheti. (Kir. Guria I. G. 131/900. 1900 május ±) 1115. A bérbeadó nem nyilatkozván a bérlőnek a bérleti időtartam eltelte után a felmondással kapcsolatosan tett arra az ajánlatára, hogy az eddiginél kisebb bérösszegért hajlandó a bérletben továbbra is bentmaradni és a bérlőt a bérletben továbbra is benthagyván, a bérletnek a kisebb bérösszegért leendő tovább folytatásába beleegyezett. Ügyállás: Az alperes bérben birt felperestől egy bolthelyiséget bizonyos meghatározott időre. A bérleti idő lejárta után is benmaradt alperes a bérleményben, később azonban a bérletet felmondotta, oly megjegyzéssel, hogy ha egy általa kitett, az eddiginél kisebb összegért felperes a bérletben hajlandó őt, megtartani benmarad. A felperes erre nem nyilatkozott, később azonban a nagyobb bérleti összegért az alperest beperelte. A felebbezési biró ság a felmondás utáni időre csak az alperes által ajánlott kisebb bérösszeget ítélte meg. A kir. Curia felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította a következő okokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési bíróság Ítéletét azért támadja meg, mert szerinte a felebbezési bíróság két irányban sértett jogszabályt, jelesül 1-ször azzal a kijelentésével, hogy alperes kellő időben mondotta lel a bérletet és 2-or, hogy felperes csődtömeg az alperes ajánlatára nem nyilai kozván, ebből azt a következtetést vonta le, hogy a csődtömeg belenyugodott abba, hogy alperes 1899. évi május 1-től kezdve 650 frt évi bérért a helyiségben benmaradjon. Felperes panaszai alaptalanok és pedig az I-ső pont szerint felhozott panasz azért, mert felperes kereseti követelésének mennyisége megállapítása tekintetében a per során arra nem is hivatkozott, 25*