A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

XLIV Az egyik fél által a szerződés megkötése czéljából előzetesen írásba foglalt pontozatok arra a félre nézve, a ki azoknak megállapításába nem folyt be, nem kötelezőek, az utóbbi tehát a pontozatoknak módosításától mint feltételtől a szerződés megkötését függővé tehette. 956. 71. A mikor a törvény rendelkezése szerint a szerződés érvénye annak irásba foglalásától van feltételezve, az a szerződés, a melyről felvett okiratot csak az egyik fél írta alá, nem érvényes, habár azt a másik fél általa szintén elfogadottnak állítja is, s abból a nem teljesítés miatt kárkövetelés nem érvényesíthető. 974. 105. Az írásbeli szerződéssel egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodások is kötelezők a felekre, ha a szóbeli megállapodás az irásba foglalt szerződés tartalmával nem áll ellentétben, következően azok egymás mellett megállhatnak. 968. 96. A szerződő feleknek az Írásbeli szerződésnek határozmányai által nyilvánvalóan feltüntetett szerződési akaratától eltérő valódi akarat megállapítása iránt a bizonyításfelvétel elrendelésének csak akkor lehet helye, ha a valódi akarat a szerződés kötésekor ki is nyilváníttatott, de tévedésből az Írásbeli szerződésben kifejezést nem nyert, de nem egyúttal akkor is, ha egyedül az egyik félnek volt eltérő oly szerződési akarata, a mely a szerződés megkötésekor nem nyilvánult és a másik félnek eltérő akaratával meg nem egyezett. 952. 62. A felek akarata iránt, a szerződésnek irásba foglalása esetén, a mikor annak határozmányai az értelmezési jogszabályoknak helyes alkalmazásával a tekintetben kétséget fenn nem hagynak, kizárólag az Írásbeli szerződésnek tartalma az irányadó. 952. 62. Az irásba foglalt szerződések értelmezésésénél első sorban a szavaknak egymással való összefüggésében azok közönségesen elfogadott értelméből kell a szerződő feleknek akaratát megállapítani, ha csak nem bizonyíttatik, hogy a felek a kifejezéseknek a közönséges értelemtől eltérő más értelmet vagy jelentőséget tulajdonítottak. 1019. 204. Azoknak az eseteknek a kivételével, a melyekben törvényes szabály a jogügylet érvényét az előírt alakszerűséghez köti, a felek jogviszonyaik feltételeit bármely alakban szabadon állapíthatják meg és a törvényben meghatározott eseteken kívül a szerződés minden lényeges kellékét magában foglaló szerződés érvénye annak irásbafoglalásától csak akkor tehető függővé, ha maguk a felek a szóbeli megállapodás érvényét kifejezetten annak írásbeli foglalásához kötötték. 1044. 246. Az összeszámolás és azzal egyidejűleg megtörtént kiegyezés a felek között az anyagi jognál fogva magában véve kötelmet szül és a megelőző időből ugyanarra a viszonyra vonatkozóan egyéb igény csak akkor érvényesíthető, ha az kifejezetten fentartatott vagy tévedésből számításon kívül hagyatott. 995. 149. Ha az elszámolás alapjául oly jogviszony szolgált, mely jog az érvényesí-