A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

E tényállás mellett téves alapon áll a felebbezési bíróság megtámadott ítélete, mert a B. a. okirat tartalmilag haszonbérleti szerződés és ez okirat szerint az illető 1200 írt kifejezetten ama szerződés feltételeinek a haszonbérlő részéről megtartása biztosítására adott óvadék, mint ilyen tehát már természeténél fogva az alperes javára fedezetül szolgál arra, hogy haszonbérlő a szerződés feltételeit megtartsa és pedig fedezetül szolgálhat ama vagyoni hátrány erejéig, a mely esetleg az által okoztatott, hogy haszonbérlő a szerződés feltételeit meg nem tartja s így a B. a szerződésnek az a tartalma, hogy a feltételeknek a haszonbérlő részéről nem teljesítése esetében az az 1200 frt az alperes javára esik. nem foglal magában az alpeies javára több jogot, mint a mi az alperest az óvadékra nézve ennek jogi természeténél fogva különben is megilleti, és mert határozott időre kötött haszonbérleti szerződés biztosítására tényleg adott óvadék rendszerint visszaadandó akkor, ha a kikötött idő eltelt és a bérleményt a haszonbérbe adó már vissza is vette, ellenben a szerződési kötelezettség betartásának kérdése annak a jogi feltétele, hogy haszonbérlő óvadékát esetleg megtarthassa, felperesek tehát habár a bérlemény leltár mellett adatott is át jogelődjüknek, nem tartoztak egyebet bizonyítani, mint azt, hogy alperes ama szerződés biztosítására jogelődjüktől 1200 frtot felvett és hogy alperes a kikötött idő elteltével a bérleményt tényleg vissza is vette, ezzel szemben pedig alperes azon az alapon, hogy a szerződés feltételei nem teljesíttettek, kétségtelenül érvényesítheti azt a jogot, hogy a feltételek nem teljesítése által reá hárult vagyoni hátrány erejéig az óvadékot megtarthassa, azonban ha alperes ezzel a jogával élni kiván, alperes köteles nemcsak megjelölni azokat a tényeket, a melyek által a haszonbérlő részéről szerinte a szerződés megszegetett, hanem mint olyan, a ki maga kiván az óvadéki összegre tovább megtartási vagy immár tulajdonjogot, illetve a felperesek által keresetbe vett jogott megszüntető vagy korlátoló kifogást érvényesíteni, a bérfizetés elmulasztásán kívül e joga megállapithatására alkalmas ténybeli összes adatokat a S. E. 64. §. 2. bekezdése és az 1S68. évi 54. t.-cz. 152. §. rendelkezéséhez képest bizonyítani is. Minthogy pedig a felebbezési bíróság elfogadva ez iránt az elsőbiróság ítéletében megállapított tényállást, felpereseket keresetükkel kifejezetten azért utasította el, mert felperesek nem bizonyítván azt, hogy a bérlemény szerződésszerű állapotában adatott át al-