A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)
338 A felebbezési bíróság a 2. és 4. alatti okiratokat alakilag és tartalmilag valódiaknak elfogadta; ez okiratok tartalma szerint ugyan az illető építkezés iránt felek között a végleges elszámolás megtörtént, azonban épen ez okiratok tartalma szerint felperes az alperes részéről kötbér czímén visszatartott 2800 frthoz követelési jogát kifejezetten fenntartotta, mert ama okiratok tartalma szerint felperes ama 2800 frt kiszolgáltatásához nem csak méltányosságból, hanem a jogszerűség szempontjából is állandóan ragaszkodott; téves tehát alperesnek az az érvelése, hogy felperesnek ama visszatartott összeghez való követelési joga ama elszámolás következtében egészben vagy részben megszűnt. Az A) illetve 3. a. munkabéri szerződésben ki van ugyan kötve az, hogy az a szerint vállalatba vett építkezésnek az 1894. évi aug. 1-ső napjáig késznek kell lenni, ellenkező esetben alperes a vállalkozó járandóságából minden napi késedelem után 40 frtot levonhat; igaz ugyan az is, hogy az ekként kikötött 40 frt a vállalkozó terhére a kötbér jogi természetével bir és a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint az az épület az 1894. évi augusztus hó 1-ső napjáig el nem készült; azonban az állandóan követett birói gyakorlat szerint a kötbér nem követelhető, ha a késedelem a jogosított ténykedésére is vezethető vissza, vagy ha teljesítés véletlen baleset miatt vált lehetetlenné a vagy ha a teljesítés minden fenntartás nélkül elfogadtatott. A felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint az illető épületet alperes szerinte is mint készet az 1894. évi október hó 10. napján átvette, de alperes az illető épületet már az 1894. évi szeptember hó 17. napján, a mi helyett, nyilván tollhibából, az 1894. évi augusztus 17. napja Íratott, a czélból használatba vette és csak az 1895. évi június hó 23. napján nyilatkoztatta ki, hogy a kötbérhez igényt tart; e tényállából és minthogy az épületnek czélba vett használatba vétele alakszerű átadás és átvétel nélkül is az átadás és átvétel jogi hatályával bir és a kikötött felülvizsgálat elhalasztása az ekként megtörtént átadás és átvétel e hatályát meg nem szünteti, jogszerűen következik az, hogy alperes azt az épületet a felülvizsgálat megtörténte előtt átvette, mindazon által a fentartás nélkül történt átvétellel a kötbérhez való igényét még el nem vesztette: mert az illető munkabéri szerződés szerint alperes a kötbért a munkabérből visszatarthatta és a megállapított tényállás szerint a követelt kötbérnek megfelelő munkabért alperes felperesnek eddig ki nem