A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

331 képest vettetik ki és így a nélkül, hogy új megyei és községi adó vettetnék ki, annak összege esetleg évről évre változhatik. Egyébként azonban az 1890. I. t.-czikk szerint behozott me­gyei útadó, lényegileg új tehernek nem is tekinthető, mert a megyei közmunka iránti kötelezettség ezt megelőzőleg is fenn állott, csak is mint az idézett törv. czikk 23-ik szakaszából kitűnik annak kive­tése és behajtása tekintetében történt változás, tehát oly új teher az útadó által alperesre nem hárult, mely habár más alakban a bérlemények kezdete idejében fenn nem állott volna. Ezek szerint a felebbezési bíróság a vonatkozó szerződés ér­telmezésénél jogszabályt nem sértvén, alperes felülvizsgálati kérel­mét, mint alaptalant, el kellett utasítani. (Kir. Guria I. G. 20/900. 1900 márczius 6.) 1085. A bíróság a fél ajánlotta bizonyítást mellőzheti, ha a bizonyítani kivánt ténykörülmény ellenkezőjét a nyújtott bizonyítékokkal már bizonyítottnak elfogadta. (S. E.64. §.) Az eladó részéről annak kikötése, hogy a vételár teljes kifizetéséig az eladott tárgynak tulajdonjogát fen­tartja, tételes törvény által tiltva nincs és az állandóan követett bírói gyakorlat által még akkor is hatályosnak van elfogadva, ha a hátralékos vételárról váltó adatott, vagy ha a vételár záloggal vagy egyébbként megerősít­tetett; az ilyen kikötés a vételi szerződésnek elhalasztó feltétele, és ilyen kikötésnél a vételi ügyletnek olyan megosztása, hogy a teljesített vételári részletfizetés által a vétel egyes tárgya a kikötés alól feloldottnak vétessék, helyt nem foghat akkor, ha a vételi ügylet egységesnek tekintendő. A közkereseti társaság tagjai már azzal, hogy saját közös czéljaikra üzleti felszerelést vettek és azt üzembe hozták, úgy tekintendők, mint a kik közkereseti társa­ságot alkottak, az a társaság tehát azzal, hogy utóbb magát a czégjegyzékbe bevezettette, nem szűnt meg és nem vált egy más jogi személylyé, következésképen a czég bejegyzése által vagyoni viszonya változást nem szenvedhetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom