A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

XXXIX megkötésekor már fenn állott-e, minthogy az által a fenforgó esetnél az a kér­dés nyer megoldást, hogy a hitelezőknek követelése annak következtében, hogy a lejáratkor az adósnak halasztás adatott s a kölcsönről váltó állíttatott ki, jogilag új ügyletté alakult-e át vagy sem ? nem ténykérdésre vonatkozik, hanem a felülvizsgálat körébe eső jogkérdés. 1054. 260. A felperes a végrehajtást szenvedett birtokában lefoglalt, de ez által a harmadik személynek eladott képhez az által, hogy a képnek a vétel következ­tében a vevőtől nyerendő vételárat a végrehajtást szenvedettnek leszámítolta, a minek következtében ez utóbbi a vételárhoz való jogát a felperesre ruházta át, tekintet nélkül arra, hogy a vételi ügylet a végrehajtást szenvedett és a vevő között teljesedésbe fog-e menni, oly jogot szerzett, a mely az anyagi jogsza­bályok szerint a lefoglalt kép elárvereztetésének megakadályoztatására alkalmas s ezt a jogot igénykereset útján is érvényesítheti. 1100. 359. Igényperben az előző igényperben hozott Ítélet alapján az itélt dolog hatálya és a pertársaság kérdése. 1027. 214. Igényperben az igénylő felperesnek nincs joga a felülvizsgálati határidő­nek elmulasztása miatt igazolással élni. 1109. 378. V. A KERESKEDELMI TÖRVÉNY. (1875: 37. t.-cz.) A vállalkozó czégnek a czégjegyzéki kivonat szerint a felperes levén ki­zárólagos birtokosa, habár a czég időközben a czégjegyzékben töröltetett, az ellenkezőnek bizonyításáig a felperes tekintendő annak, a kit a megszűnt czégnek jogai és kötelezettségei illetik, a czéget megillető követelések érvénye­sítésére is tehát a felperesnek kereshetőségi joga van. 1086. 335. Az, a ki kereskedelmi üzletet saját ezége alatt folytatott, czégét azonban a czégjegyzékbe be nem vezettette, s utóbb megengedte fiának, hogy ugyan­azon czég alatt az üzletet folytathassa a nélkül, hogy az üzletnek átruházásáról azokat, a kikkel üzleti összeköttetésben volt, értesítette volna, az ezek irányá­ban utóbb az üzletátruházás után a fia által az üzlet folytatása körében el­vállalt kötelezettségekre nézve vagyoni felelőséggel tartozik. 1095. 350. A kereskedelmi üzleti czég vezérügynöke, a vezérügynökségnek közön­séges fogalmából kiindulva, nem pusztán közvetítő ügynöknek, hanem keres­kedelmi meghatalmazottnak tartandó. Azon ügyleteknél tehát, a melyeket fő­nöke részére harmadik személyekkel kötött, ez utóbbiaktól az ügyletnél tör­ténendő közbenjárása fejében a főnöke hátrányára szolgálható vagyoni előny biztosítását az állásánál fogva kötetes tisztesség szempontjából el nem fogad­hatván, a jogilag tiltott és az erkölcsi fogalmakba ütköző ily követelése birói úton meg nem Ítélhető. 949. 57.

Next

/
Oldalképek
Tartalom