A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

281 ténybeli meggyőződése megalkotására bizonyítékul szintén elfogadta, <és a pernek egyéb adataival együtt felhasználta; már pedig a felebbezési bíróság a S. E. 64. §. szerint a bizonyítékokat szabadon mérlegelhette, ténybeli meggyőződése megalkotásánál a pernek egész anyagát felhasználhatta, és így nem sértett meg lényeges eljárási szabályt azzal sem, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter mint hivatott legfőbb hatósági közeg hivatalos közleményei tartalmának ténybeli meggyőződése megalkotásánál hitelt tulajdonított a nélkül, hogy szükségesnek tartotta volna azoknak az előző adatoknak az ismeretét, a melyek ama hivatalos közlemények tárgyi alapjául szolgáltak. E hivatalos közlemények tartalmi valóságágának megezáfolására felperesi részről csatolt külföldi bizonyítványokat a felebbezési bíróság nem mellőzte, hanem Ítélete szerint alkalmasoknak nem találta; az pedig hogy e bizonyítványoknak minő bizonyító erő tulajdonítható, a bizonyítékoknak a S. E. 64. §. szerint megengedett mérlegelése keretébe tartozik, s így minthogy e részben a felebbezési bíróság ténybeli meggyőződését tüzetesen indokolta, a felülvizsgálat tárgyává nem tehető; ilyen körülmények között tárgytalan felpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság eljárási szabály megsértésével jelentette ki azt, hogy ők ama hivatalos közlemények tartalmi valóságának czáfolatára bizonyítékot nem ajánlottak, mert a felebbezési biróság az e részben felperesek részéről félti ozottakat ítéletében tényleg méltatta. Az a körülmény, hogy az illető kiállításokat az ottani hatóságok eltűrték, nem zárja ki azt, hogy azok a kiállítások a fenti jellegűek gyanánt szerveztettek, és tényleg a fenti jeléggel birtak, az pedig hogy H. S. ama kiállítások szervezetében a fenti jellegük tudatával vett részt és azok fenti jellegét ismerve lépett alperesekkel szerződésszerű megállapodásra, ténykérdés, a mire nézve a felebbezési biróság a bizonyítékokat szintén szabadon mérlegelhette, és minthogy e részben is a felebbezési biróság ténybeli meggyőződését tüzetesen indokolta, ebbeli ténymegállapítása felülvizsgálat tárgyává szintén nem tehető. Kir. Guria I. G. 568/99. 1900 január 30.)