A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

XXVI A felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt azzal, hogy az alperes ügyvédjének ellenjegyzésével beadott halasztási kérelmével szemben, magának az alperesnek a felebbezési tárgyaláson szóval az iránt előterjesztett kérelme következtében a tárgyalásnak az alperes ügyvédje jelenléte nélkül leendő megtartását elrendelte s a tárgyalást meg is tartotta. 1110. 379. A felebbezési bíróság nem sértett meg eljárási jogszabályt az által, hogy döntő ténykörülményre nézve a bizonyításnak felvételét, miután azt a bizonyításra kötelezett a bíróság felhívására az előzően tartott tárgyaláson fel nem ajánlotta, egy későbbi tárgyaláson feltételesen történt felajánlására mellőzte. 1119. 396. Egymagában véve az, hogy a felebbezési bíróság ítéleti indokolása önmagának ellentmond, elvontan nem minősíthető jogszabálysértésnek.. 1114. 382. A perbeli fél a felebbezési bíróság ítéletét eljárási jogszabály megsértése miatt azon okból, hogy a felebbezési bíróság a bizonyítékul elfogadott tanúnak sem a bíróság, sem a felek által nem értett horvát nyelven felvett vallomását le nem fordította, felülvizsgálattal meg nem támadhatja, ha a tárgyaláson a tanú vallomását épen a felülvizsgálattal élő fél magyar nyelven értelmezte s értelmezését az ellenfél és a bíróság is elfogadta. 1139. 419. Ténykérdést képez: A jogügylet színlett akkor, ha a feleknek, a kik valamely jogügylet megkötése iránt szóval vagy okiratilag szerződésszerű kijelentést tettek, akarata nem irányult arra, hogy közöttük jogügylet általában létrejöjjön vagy nem arra irányult, a mi iránt kijelentéseiket tették, az pedig, hogy a felek a jogügylet megkötésénél minő kijelentéseket tekintettek valódi akaratuk nyilvánulásának vagyis bogy mi volt a feleknek valódi akarata, ténykérdést képez. 939. 29. A csődmegtámadási perben annak a megállapítása, hogy a foglaltató hitelező a végrehajtás foganatosításakor a végrehajtást szenvedő kereskedőnek fizetési beszüntetéséről tudomással birt-e ? ténykérdés. 955. 68. Annak a megállapítása, hogy a peres felek kölcsönös magatartásukkal a közöttük fennállott haszonbérleti szerződést közmegegyezéssel felbontották, nem ténykérdésre vonatkozik. 970. 100. Az, hogy az épületek helyreállításamennyi költségbe került, ténykérdés, az tehát csak azon az alapon támadható meg felülvizsgálati kérelemmel, bogy ha a felebbezési bíróság a költség összegét jogszabály megsértésével állapította meg. 982. 121. A szerződésre vonatkozóan ténykérdést csak az képez, hogy az okirat alakilag és tartalmilag valódi-e ? ellenben, hogy abból milyen jog és kötelezettség származik a felekre, jogkérdés, s mint ilyen a felülvizsgálat körébe tartozik. 1008. 176. Az, hogy valók-e azok a ténykörülmények, a miket a fél a vele szer-