A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

XXIV hozott fontos nyilatkozatait figyelmen kívül hagyta oly esetben, a mikor a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint az előkészítő iratban foglalt indokok a tárgyaláson élő szóval elő lettek adva. 980. 120. A felebbezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvnek szerkesztése ellen azon az alapon felhozott panasz, hogy a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv a feleknek előadásait nem híven tünteti elő, figyelembe nem vehető. 1005. 170. A felebbezési bíróság jogszabálysértést követett el akkor, a mikor a peres feleknek ugyanazon jogviszonyból kifolyólag egymás irányában érvényesített oly követelései közül, a melyeknek kölcsönös beszámítása által állapítható csak meg, hogy melyik félnek van a másik ellen fennálló követelése, egyik követelést nem bírált el érdemileg, hanem annak érdemi eldöntését külön perútra hagyta fenn és csakis a többi követelés iránt hozott részitéletet. 1050. 258. A felebbezési bíróság lényeges eljárási szabálytalanságot követett el, hogy a felperesek felebbezését, habár abban a felperesek nem kérték is a szóbeli tárgyalás kitűzését, de azt sem jelentették ki, hogy annak mellőzését kérik, nyilvános előadás útján intézte el. 1010. 181. A felebbezési bíróság nem sértett meg eljárási jogszabályt az által, hogy a tárgyalás berekesztése és Ítélethozatal czéljából történt visszavonulása után ismét megjelenvén, felpereshez követelése alapjának s annak körülményeinek meghatározása iránt újabb kérdéseket intézett. 1011. 183. A kir. törvényszék eljárási jogszabálysértést követett el akkor, a mikor a nélkül, hogy az alperes pergátló kifogással élt volna, a felperes keresetét helytelenül olyannak tekintette, mely tárgyánál fogva ügybirősághoz tartozik s ez okból az elsőbiróság ítéletét hivatalból feloldotta és a további eljárást megszüntette. 1055. 274. A felebbezési tárgyalás határnapját a felebbező ellenfele mulasztván el, a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt, hogy mellőzte a bizonyítás felvételét a felebbező által felebbezésében felhozott olyan tényállításokra nézve, a melyek az elsőbiróság ítéletében megállapított tényállással nyilván nem állanak ellentétben. 1075. 314. A bíróság a fél ajánlotta bizonyítást mellőzheti, ha a bizonyítani kivánt ténykörülmény ellenkezőjét a nyújtott bizonyítékokkal már bizonyítottnak elfogadta. 1085. 321. A felebbezési bíróság jogszabály megsértése nélkül mellőzhette az olyan ténybeli állításokra nézve ajánlott bizonyítás felvételét, a melynek ellenkezőjére nézve a per összes anyagának méltatásával meggyőződését már megalkotta. 1086. 325. A felebbezési bíróság az által, hogy a perben felhívott kereskedelmi könyveket mint bizonyítékokat olyan körülményekre nézve, a melyekre vonatkozó ténybeli meggyőződését a pernek egyéb adataiból már megalkotta, indokoltan mellőzte, jogszabálysértést el nem követett. 100Í2. 345. A felebbezési bíróság az által, hogy a szóbeli tárgyalás folyama alatt