A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)
60 alperes nejét egy ízben tettleg bántalmazta, azonban minthogy a tényállásból kitűnően a tettleges bántalmazást megelőzően felperes a közös háztartásból több ízben indokolatlanul hosszabb időre távozott, sőt az említett tettleges bántalmazás is abból keletkezett, hogy felperes ismét hosszabb időre távozni készülvén, az ebből keletkezett szóváltás közben alperest maga felperes is tettleg bántalmazni akarta, a jelzett tettleges bántalmazás egymagában véve a felek társadalmi állasára és alacsonyabb műveltségi fokára tekintettel, nem tekinthető oly súlyos természetűnek, hogy indokul szolgálhatna arra, miként alperes a tőle távozott és külön élő neje eltartására köteleztethessék, és pedig annál kevésbbé, mivel alperes a történtek ellenére neje visszafogadására késznek nyilatkozott. A mi pedig azt illeti, hogy a felebbezési bíróság az előtte lefolyt eljárásban felhívott A. G. tanút ki nem hallgatta, ez jogszabály sértésnek nem tekinthető, mivel e tanúval felperes azt czélozta bizonyítani, hogy az általa előidézett különélés megkezdése után alperes más nőt vett magához ; ámde e körülmény, bizonyítás esetén is, mint olyan, mely a különválás után következett be, alperes megállapított viszonyaira tekintettel a per elbírálásánál döntő befolyással nem bír. (Kir. Guria I. G. 298/99. 1899 szeptember 30.) 1)51. A csődtömeggel szemben külön kielégítési joggal bíró bitelező javára követelésének a csődbe történt bejelentése következtében annak elismerésével a felszámolási tárgyalási jegyzőkönyvi kivonat, a külön kielégítési jog szempontjából csak az esetben bir a végrehajtható egyesség erejével, ha csődbejelentésében a külön kielégítési jogosultság alapjául szolgáló ténykörülményeket feltüntető tényálladék, a külön kielégítésnek alapját képező tárgyaknak pontos megjelölésével elő volt adva, ennek hiányában a külön kielégítésre jogosított hitelező jogosítva van, követelésének a felszámolási tárgyalásra történt elismerése daczára, külön kielégítési jogot a csődtömeg irányában külön perúton is érvényesíteni. (Cs. T. 52. §.')