A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

57 anyagi jogszabályok szerint alperestől az ellenértéket sem követelheti jogosan, miért is a felebbezési bíróság Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani s mint pervesztes felet a S. E. T. 109., 168. és 204. §-ai értelmében az okozott költség fizetésére s az ítéleti illeték viselésére kötelezni kellett. (Kir. Guria I. (í. ü291/99. 1899 szeptember 29.) 949. A kereskedelmi üzleti czég vezérügynöke, a vezérügynökségnek közönséges fogalmából kiindulva, nem pusztán közvetítő ügynöknek, hanem kereskedelmi meghatalmazottnak tartandó. Azon ügyleteknél tehát, a melyeket főnöke részére harmadik személyekkel kötött, ez utóbbiaktól az ügyletnél történendő közbenjárása fejében a főnöke hátrányára szolgálható vagyoni előny biztosítását, az állásánál fogva köteles tisztesség szempontjából el nem fogadhatván, a jogilag tiltott és az erkölcsi fogalmakba ütköző ily követelése bírói úton meg nem ítélhető. Ugyállús: Felperes a V. és társa czégnek vezérügynöke volt és ez a czég a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint kijelentést is tett az iránt, hogy a felperesnek a vele való viszonyát olyannak tekinti, a mely kizárja azt, hogy felperes a vele szerződő felektől a maga javára vagyoni előnyt kikössön és elfogadjon. A nevezett czég mint vevő az alperessel mint eladóval a felperes elősegítő közreműködése mellett ügyleteket kötött, a mely alkalommal alperes arra kötelezte magát, hogy felperesnek előre meghatározott százalékot fizet és ezen felül az alperesi gyári árakhoz képest elért ártöbbletet átadja. E czimeken perli felperes alperest, de felperest a felebbezési bíróság azért utasította el, mert a követelés alapját turpis causának találta, s felülvizsgálati kérelmének a kir. kúria sem adott helyt, a következő okokból: Felperesnek panasza az, hogy szerinte a felebbezési bíróság anyagi és eljárási szabályt sértett meg azzal, hogy az ő leszállított kereseti követelésének alapjául szolgált ténykedést jogilag és erkölcsileg tiltott dolognak minősítette, és ez alapon őt azzal a követelésével elutasította. Ez a panasz nem bír megállható alappal. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint ugyanis felperes a leszállított