A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. V. kötet 1899,1900 (Budapest, 1901)

r>3 az első bíróság Ítéletét felebbezéssel nem támadta meg, s neki a 172. §. értelmében joga volt a felebbezés szóbeli tárgyalására vonatkozó kívánságát a felebbezési bíróságnál Írásban bejelenteni. Ez a panasz nem bír alappal. A S. E. T. 172. §-a jogot ad ugyan a febbezési jogorvoslattal élő fél ellenfelének ahhoz, hogy ha a tél felebbezésében kijelenti, hogy felebbezését szóbeli tárgyalás nélkül kívánja elintéztetni, a felebbezési bíróságnál a felebbezés szóbeli tárgyalására vonatkozó kívánságát írásban bejelentheti, de felperes D 192/2. 1899. számú beadványában nemcsak az érintett jogával élt, hanem csatlakozást is jelentett be s kérte az elsőbiróság Ítéletében megállapított tartásdíj összegének felemelését, ekként ő is felebbviteli jogorvoslattal élt. Minthogy pedig felperes csatlakozási kérelme szintén sikertelen volt, a felebbezési bíróság nem sértette meg a S. E. T. 168. §.-nak rendelkezését azzal, hogy a felebbezési költséget a felek között kölcsönösen megszüntette. (Kir. Guria I. G. 379/99. 1899 szeptember 28.) 948. Az olyan szerződés, a mely szerint az örökös a hagyatékhoz tartozó és telekkönyvileg megjelölt ingatlanokhói őt megillető törvényes örökségi járandóságát, még mielőtt a reá szállandó örökségre nézve leltár felvétetett, harmadik személynek meghatározott vételár mellett, a tehermentes átadás és a birtokbabocsátás kötelezettsége mellett elidegenített, az O. P. T. 1267. és 1268. §§-ban megjelölt szerencseszerződésnek, a melynek tárgya az örökös javára megnyílt örökség mint bizonytalan előny reménye volna, nem tekintethetik, hanem egyszerű adásvételi ügyletet képez, a melynél az örökösnek, mint eladónak a vételár követeléséhez való joga, az ő szerződésileg elvállalt kötelezettsége teljesítésétől van függővé téve. (O. P. T. 1267. és 1268. §§.) Ügy állás: Felperes annak után hogy szülői elhaláloztak, azonban utánuk a leltár, mely felvéve nem volt, az ország oly területén, melyen az osztr. polg. törv. könyv hatályban van, adás-vevési szerződéssel eladta alperesnek, telekkönyvileg részletesen, sorszámokkal megjelölt ingatlanokból őt a törvényes örökösödés rendjén megillető rész járandóságát, s ki lett kötve a tehermentes