Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

141., 142. §§. Az előkészítő irat. Az előkészítő iratban Felhozottaknak mellőzése okából a felebbezési bíróság ítélete ellen felhozott panasz csak akkor jöhet tekintetbe, ha a panasz a felebbezési bíróság előtt szóval felhozva lett. IV. 78. 97. 147. §. Csatlakozás a felebbezéshez. A felebbezési tárgyalásnál, ennek befejezéséig, a beadott felebbezésbez, csak a felebbező ellenfele és nem pertársa csatlakozhatik. II. 390. 294. 148. §. A kereset és viszoiikereset megváltoztatása a felebbezési eljárásban. A keresettel szemben az alperes jogigényt már csak a felebbezési eljárásban nem érvényesíthet viszonkereset, hanem csak beszámítás alakjában. II. 249. 42. — 325. 179. 151. §. A felek előadásai a felebbezési tárgyaláson. A felek előadásai sorrendjének megállapítása a bíróságra van bízva. I. 191. 278. A felebbezési eljárásban maguk a felek adják elő az elsőbiróság előtt lefolyt tárgyalásnak és bizonyítás felvételének az eredményét és a bíróság csak az előadásnak helyességére köteles felügyelni. II. 286. 112. 152. §. Új tényállítások és bizonyítékok előterjesztése. Habár az Írásbeli felebbezésben az Ítélet egész terjedelmében felebbezettnek jelentetik ki, nem ez a kérelem, hanem a felebbezési tárgyaláson előterjesztett felebbezési kérelem irányadó a felebbezés terjedelmére nézve. I. 56. 64. Az alperes beszámítás iránti kifogást a kereseti követeléssel szemben a felebbezési eljárásban is érvényesíthet, habár azt az elsőbiróság előtti eljárásban fel nem hozta. 11.325. 179. A felebbezési eljárásban oly tények és bizonyítékok is felhozhatók, a melyek az elsőbiróság előtt nem lettek felhozva és érvényesítve, illetve a melyeknek érvényesítését az elsőbíróság megtagadta. II. 364. 248.