Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

43 Ha a bizonyítandó ténykörülményről csak a bizonyító félnek van közvetlen tudomása, ézí a bíróság az ellenfél beleegyezése hiá­nyában csak akkor bocsáthatja esküre, ha oly ténykörülmények fo­rognak fenn, a melyek a bizonyító fél vallomásának valóságát támo­gatják. [. 31. 30. — '<<>. í I. Szabálytalanság ugyan, hogy első sorban nem a bizonyító fél­nek ellenfele hallgattatott ki, (S. E. 96. §.), de miután az esküre bocsátás iráni a bíróság a tanúk és mindkél félnek meghallgatása után határozott, az a szabálytalanság az ügy eldöntésére befolyás­sal nincs. I. 4. 3. III. 562. 235. Részbizonyíték esetén a bizonyító fél bocsátható esküre. I. 4. 3. A tekintetben, hogy mindkét félnek eskü alatti kihallgatása esetében a bíróság melyik felet bocsássa esküre a S. E. T. kötelező bizonyítási szabályt, melytől eltérésnek helye nem lenne, nem ír elő. III. 562. 235. A felebbezési bíróság az alperes, mint a bizonyításra köteles felperes ellenfelének eskü alatti kihallgatását rendelte el, holott a felebbezési eljárásban mindkét fél saját eskü alatti kihallgatását kérvén, a s. e. tv. 95. §-ának rendelkezéséhez képest mindkét félnek kihallgatása volt volna elrendelendő, azonban e szabálytalanság helyre hozatott az által, hogy a felebbezési bíróság a D. 1279/3. sz. jegyzőkönyv szerint nemcsak alperest, hanem felperest is kihall­gatta; az pedig, hogy esküre nem alperes, hanem felperes bocsát-' tátott, szabálytalanságot nem képez, mivel a s. e. tv. 96. §-ának első bekezdése értelmében kivételesen a bizonyító felet is bocsát­hatja esküre, ha a fenforgó körülményeknek a 64. §. szerinti mérle­gelése mellett úgy találja, hogy a bizonyító fél vallomása valószínű. I. 76. 94. A bíróság, ha valamelyik félnek eskü alatti kihallgattatását el­rendelte, a másik félnek eskü alatti kihallgattatását csak akkor kö­teles szintén elrendelni, ha az ez irányban ellenfele esküjének le­tétele előtt szabályszerű kérelmet terjesztett elő. II. 249. 41. Olyan esetben, a mikor a bíróság egyik félnek eskü alatti ki­hallgattatását elrendelte, a másik félnek kihallgattatása iránt köte­lező szabály áll fenn, ha ez, az eskü kivétele előtt önmagának ki­hallgattatását szintén kérelmezte s ez esetben csak mindkét félnek kihallgattatása után lehet a törvény szabályainak szem előtt tartá­sával határozni a felett, hogy melyik fél bocsátandó vallomásának esküvel való megerősítésére. II. 306. 142. IV. 691. 79.

Next

/
Oldalképek
Tartalom