Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

178 csak azt vonhatja maga után, hogy felek között irányadóul az szol­gál, a mit a biró a per adatai alapján határoz. II. 339. 206. Az, a kiről meg van állapítva, hogy a kötelező okirat aláírása­kor elmebeteg lévén, a jogügylet érvényességéhez megkívántató cse­lekvőképességgel nem bír, a kötelező okirat alapján, ha csak oly tények igazolva nincsenek, a melyek szerint más kárával jogtalanul gazdagodott, nem marasztalható. III. 522. 138. A végrehajtási árverésen saját vételén kívül nyerendő egyéb vagyoni előny iránt létesült ügylet, mint törvény által tiltott, erede­tileg törvénytelen. III. 016. 354. Az okirat kiállításánál, az azt kiállító fél, megtévesztetésének kifogását nem érvényesítheti, ha állítólagos tévedésének egyedül ő volt az oka. II. 255. 55. Az 'akaratkinyilvánítások érvénytelenítésére nem elegendő az egyszerű tévedés, hanem a menthető tévedés kimutatása szükséges. II. 270. 87. Az a körülmény, hogy valamely jogügylet közokiratba vagy törvényszerű alakban kiállított okiratba foglaltatott, avagy hogy egyébként bizonyíttatott, hogy az ügylet alakszerűén, illetve úgy, a mint az külsőleg jelentkezik, tényleg létesíttetett, nem zárja ki az ellenbizonyítást arra nézve, hogy a felek nem akartak jogügyletet komolyan létesíteni. III. 566. 243. Ha a felek közösen folytatott üzletre nézve összeszámoltak és az összeszámolásnál mutatkozó különbözetről az egyik fél a másik fél javára adóslevelet állított is ki, az adóslevelet kiállító az adós­levéllel szemben jogosan felhozhatja, illetve bizonyíthatja azt, hogy az összeszámolásnál tévedés történt, illetve, hogy az összeszámo­lásnak az adóslevélben kitüntetett eredménye a való tényeknek meg nem felel. IV. 690. 76. Nincs hazai tételes törvény vagy állandóan követett joggyakor­lat, a melynél fogva a leszármazó korlátolva lenne abban, hogy a közös szülő életében még, ez után reá néző örökségi igényét, szülő­jével vagy testvérével egyességileg végérvényesen ne szabályozhatná, s ha ilyen egyesség testvérek között feltétlenül jön létre, az sze­rencsejáték természetével birván, a szülők vagyonának kisebb vagy nagyobb voltával az egyességre lépett felek egyike sem védekez­hetik sikeresen, hanem a koczkázatot a felek mindegyike maga viseli. IV. 674. 46. Az ügylet létesítésénél az egyik félnek tévedése, a mely nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom