Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

166 a részéve biztosított jog igénybevételével a teljesítéstől elállott, a még nem teljesített kölcsönös kötelezettségekre nézve már a tör*vény erejénél fogva hatályát vesztvén, az azon alapuló kötelmi viszony is a felek között megszűnt és beállott a közadóssal szerződő félnek a csődt. 19. §. szerint a szerződés nem teljesítése miatt kártérítés iránti igénye a csődtömeg irányában. I. 174. 253. A szerződés nem teljesítése miatt a szerződő fél a csődtömeg ellenében is csak azt a kárigényt érvényesítheti, a melyet részére az anyagi jog biztosít. I. 174. 253. A kereseti követelésnek alapul szolgáló jogügyletet (közadós jogcselekményét) az alperes csődtömegnek gondnoka az ellenében indított perben, a csődtörvény értelmében kifogás útján megtámadni jogosítva van, tekintet nélkül arra, hogy ennek a keresetnek részére történt kézbesítése előtt az irányban már külön megtámadási pert is tett folyamatba. 1. 89. 113. A csődtömeggondnoknak a közadós jogcselekményének megtámadása iránt a felebbezésben előterjesztett 3.Z cl kifog asa, a melyet a felebbezési tárgyaláson, az arról felvett jegyzőkönyv tanúsítása szerint nem érvényesített, figyelembe nem jöhet. I. 113. 148. A csődtömeggondnoknak kifogás útján érvényesíthető megtámadási joga, a csődnyitástól számítva 6 hónap elteltével szintén elévül, ha arról az ügyletről, a melyből a jogosított a csődtömeg irányában jogot érvényesít, tudomással birt, s annak hatálytalanítása iránt keresetet nem indított. II. 265. 76. A megtámadási jog szempontjából a jogcselekmény megtámadhatásának feltételeire nézve nem lehet különbséget tenni abban az esetben, ha a csőd nem közvetlenül az adós ellen, hanem ennek hagyatéka ellen nyittatott meg, mindkét esetben a csődtörvény vonatkozó rendelkezései egyaránt alkalmazandók. II. 331. 189. Az örökhagyó hagyatékának egyházhatóságilag kirendelt kezelőinek, a hagyatéki vagyonra vonatkozó cselekményei, a hagyatéknak csőd alá jutása esetén, a megtámadási jog szempontjából, a közadós cselekményével azonos tekintet alá esnek. II. 440. 400. A csődmegtámadási jog érvényesíthetésének a Gs. T. 27. §. 2. pontja alapján nem képezi feltételét a hitelezőket károsító szándéknak fenforgása és közömbös az, hogy a megtámadott biztosítási jogcselekménynek alapul szolgáló követelés valódi-e vagy sem? IV. 800. 495. A Gs. T. 27. §. 3. pontjában meghatározott 15 napi válságos