Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

160 nek körébe nem vonható az az eset, a mikor a baleset nem a szorosabb értelemben vett vasúti üzem folyamában, hanem akkor következett be, a midőn a fuvarozott árúnak, a rendeltetési helyre érkezett állomásozó vasúti kocsikból való kirakodása eszközöltetett. II. 279. 100. Hogy a vasutaknak az üzem különös veszélyéből eredő szigorúbb felelősségét szabályozó törvényes intézkedések nem alkalmazhatók, nem zárja ki azt, hogy a vasutak kártérítési felelőssége az ez irányban fennálló általános magánjogi elvek alapján megállapíttassék. II. 279. 101. A vasúti díjszabályzat egyik alkotó része a fuvarozó vasút és a vasútra feladott árúval rendelkezésre jogosított között létrejött szerződésnek s így az a szerződő felek között az alkalmazandó jogszabály erejével bir. IV. 662. 23. A vasúti díjszabályzat a vasút és a feladott árúval rendelkezésre jogosított között létrejött szerződésnek egyik alkotó része és így azok között a felek között az alkalmazandó jogszabály erejével bir. IV. 894. 484. A vasúti árúfuvarozásról szóló berni egyezményt beczikkelyező 1892: 35. t. cz.-ben adott felhatalmazás alapján kiadott új vasúti üzletszabályzat 61. §. szerint a fuvardíj helytelen számításából eredő visszatérítési, illetőleg utánfizetési igényeknek érvényesíthetésére nézve előszabott egy évi elévülési időtartam alkalmazandó az üzletszabályzat életbelépte előtt keletkezett ilyen követelésekre is. I. 113. 220. Az 1893. évi vasúti üzletszabályzat 61. §. 4. pontjának és 73. §-ának értelmezése. I. 113. 221. A vasúti üzletszabályzat 77. §. 3. pontjának a kártérítési felelősség korlátozására vonatkozó rendelkezése csak az árúban a bevagy kirakodásnál bekövetkezhető kárra vonatkozik. II. 279. 101. A vasút kártérítési felelőssége, az üzlet szabályai szerint, üzlete körébe tartozó kibérlési ügyletnél alkalmazottjainak vétkes gondatlansága miatt. II. 279; 101. A vasúti díjszabályzat a maga egészében azt mutatja, hogy az egyes díjtételek alá a lényegileg egynemű tárgyak legtöbbnyire megfelelő gyüjtőjelző bekezdésével vannak sorolva és a díjtételek felállításánál nem az árúk rendeltetése és értéke bir túlnyomóan döntő befolyással. IV. 662. 23. Az a körülmény, hogy a vasút korábban valamely árút tényleg