Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

150 keresményéből az származott. Ebből következik, hogy a feleség, a mennyiben a férje ellen vezetett végrehajtás alkalmával oly közszerzeményi vagyon vétetett foglalás alá, a melyre nézve a kezelés és rendelkezés joga őt illeti, jogosan igényelheti annak a közszerzeményi vagyonnak a foglalás alól való felmentését. I. 204. 296. A kereskedő és az iparos osztályhoz tartozó házastársaknál, a g tartama alatt szerzett vagyon tekintetében a férj nem vélelmezhető főszerzőnek, s a feleség, a mennyiben a férj ellen vezetett végrehajtás alkalmával oly közszerzeményi vagyon vétetett foglalás alá, a melyre nézve a kezelés és rendelkezés joga őt megilleti,, ennek a vagyonnak a foglalás alól való felmentését jogosan igényelheti. II. 301. 135. A nő, a férje által vezetett végrehajtás rendén lefoglalt ingókat saját tulajdonaként igényelvén, téves az a jogi felfogás, hogy részéről annak bizonyitása, hogy azokat saját pénzén vásárolta, nem elégséges, hanem az is bizonyítandó volna, hogy egyébként külön önálló vagyonnal birt. III. 490. 64. A férj saját vagyonát nejére ennek hozománya fejében átruházván, ez a vagyonátruházás harmadik személyekkel szemben hatálylyal nem bir akkor, ha a hozomány átvétele, ennek ideje és az érték nem bizonyittatott. III. 569. 250. — IV. 733. 164. Az a körülmény, hogy az igénylő felperes nejének hozományát a végrehajtást szenvedő atyja haszonbérletéhez tartozó felszerelésbe befektette, felperes részére csak a befektetett összeghez való követelési jognak, de nem tulajdoni igénynek képezheti alapját. III. 484, 54. A lefoglalt ingók a végrehajtást szenvedő által haszonbérelt ingatlanok felszereléséhez tartozván, igénylő felperesnek azokhoz való tulajdoni joga abból a körülményből, hogy a foglaláskor ő volt birlalatukban, csak úgy volna vélelmezhető, hogy ha a perben megállapítást nyert volna az a további körülmény is, hogy a haszonbérletet a végrehajtást szenvedő, a ki atyja az igénylő felperelesnek, erre valóban átruházta. III. 484. 54. Az olyan átruházási ügylet, a melyet a végrehajtást szenvedő, az ő végrehajtató hitelezője által ellene indított per folyama alatt vejével, a hitelezője által lefoglalt tárgyakra nézve kötött, a hitelezők kijátszására irányulván, miután a vele szerződő és családi összeköttetésben levő fél mi bizonyítékot sem hozott fel arra nézve, hogy a végrehajtást szenvedőnek a hitelezők kijátszására irányuló szán-