Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)
115 Annak a jogszabálynak alkalmazásáról, hogy a végrehajtás előtt közvetlenül történt vagyonátrnházások ;i hitelezőkkel szemben hatálytalanok, csak akkor lehel sző, ha a végrehajtást szenvedő fél ruházza át vágyónál közeli rokonaira. I. V.Y2. 180. Igényperben az igény alapjául szolgáló átruházási ügyletnek, a hitelezők kijátszása czéljúból történt megkötése iránt érvényesített kifogás elbírálásánál első sorban az vizsgálandó, hogy a kijátszást szándék az átruházó adós részéről fenforoghatott-e? II. 204. 74. Ha igénylő tulajdoni igényét nem a végrehajtást szenvedettel, hanem oly harmadik személylyel kötött vételi ügyletre alapította, a ki a lefoglalt tárgyakat a végrehajtást szenvedettől tulajdonjogilag már megszerezte, a hitelezők kijátszására irányuló szándékról csak akkor lehet szó, ha a lefoglalt tárgyakat az igénylőnek eladója már rosszhiszemüleg vagy csak színlegesen szerezte meg a végrehajtást szenvedettől s az igénylő ettől, ennek tudatában, szintén oly módon szerezte meg azokat. II. 418. 356. Ha az igénylő a végrehajtásilag lefoglalt tárgyakhoz való tulajdoni igényét nem magával a végrehajtást szenvedettel, hanem harmadik személylyel kötött jogügyletre alapítja, a foglaltató hitelezők kijátszására irányuló szándékról csak akkor lehet szó, ha az igénylővel szerződött harmadik személy az igényelt ingókat rosszhiszemüleg vagy csak színleg szerezte meg s ettől az igénylő is ennek tudatában szerezte meg. IV. 880. 461. Nem zárhatja ki az átruházási ügyletnek megtámadhatóságát az, hogy az igénylő az igényelt tárgy teljes ellenértékét a végrehajtást szenvedőnek tényleg kiszolgáltatta, valamint az sem, hogy a foglalás az átruházás után 1 év és 4 hónap eltelte után foganatosíttatott. II. 308. 146. Az a kifogás az igénylő felperes részéről, hogy az igénye alapját képező ügylet megkötésekor a foglaltató hitelezők követeléseiket bíróilag még nem érvényesítették, sikerrel az ő jóhiszeműsége mellett fel nem hozható, ha e követelések akkor már fennállottak. II. 448. 421. A hitelezők kijátszására irányuló ügylet megkötésénél (engedményezésnél) az igénylő felperes rosszhiszeműsége megállapítása esetén, nem képez ügydöntő körülményt a komoly szerződési szándék, valamint az ellenértéknek kiszolgáltatása. A mennyiben pedig meg van állapítva, hogy a végrehajtást szenvedő a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyonnal ez idő szerint nem bir, az igénylő felFabiny: Tartalommutató 10
