Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

125 mondott jogszabálynak helytelen volta sikeresen nem vitatható s a perújitó fél egyedül .u ra szoritkozhatik, hogy kimutassa, hogy az alapperben felállított jogszabály alkalmazásának nincs belye. [II. mi. 69. Újított perben a bíróságnak az alapperben elfoglaH jogi álláspontja az irányadó. III. <»2N. 376. A perújításnak kérelmezése az alapperben niegbiráll ügyre nézve lényeges oly kérdésre vonatkozóan, a mely az alapperben hozotl Ítéleteknek tárgyál nem képezte. [11.541. 185. A jogerős birói Ítélettel marasztal! fél nincs ugyan elzárva attól, hogy a jogerős bírói ítélet hatálytalannak kimondását, olyan ténykörülmények alapján, a melyek az Ítéletnek jogerőre emelkedése után következtek be, önálló kereset útján szorgalmazza, mindazáltal, ha a bíróságnak az az Ítéleti rendelkezése, melylyel a perújításnak bely adatott, jogerőre emelkedett, a perújitási keresetnek önálló, új kereset szempontjából való elfogadására és elbírálására visszatérni többé nem lehet, s az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedése utáni időben felmerült ténykörülmények az újított per keretiben figyelembe nem vehetők. í. 34. 34. A jogerős Ítélet után a megítélt követelés kifizetésének módozataira nézve létrejött egyesség nem szüntette meg a kötelezett félnek a perújításhoz való jogát, az erről való lemondás hiányában. II. 274. 93. Ha felperes ugyanazon kereseti jogot más bíróság előtt megelőzően már érvényesítette, de azt a pert nem feltétlenül tette le, hanem oly módon kérte befejezettnek kimondani, hogy ugyanazt a követelést más úton érvényesíthesse, s ehhez a kérelméhez, illetve feltételhez az ellenfél is hozzájárult, a felperesnek jogában állott követelését önálló új keresettel úgy érvényesíteni, mintha előző per nem is létezett volna. IV. 810. 321. A felek között a létrejött vételi ügylet alapján a vevő részéről eladónak átadott 100 frt foglalónak az eladó részéről leendő megtarthatása képezvén a jogvita tárgyát, a mennyiben a vevő az alapperben azon okból lett pervesztes, mert a szerződés szegését megalapító egyik döntő ténykörülményt beismerte, a másikra vonatkozó állítását pedig nem bizonyította be, a pert újító vevőnek az újított perben az képezte feladatát, hogy kimutassa, hogy az alapperben tett beismerése jogi hatálylyal nem bír és hogy nem bizonyított állítását bebizonyítsa. III. 543. 190.