Fabiny Ferencz (szerk.): Tartalommutató a magyar kir. Curia által hozott felülvizsgálati határozatok gyűjteményénsk I-IV. kötetéhez. (Budapest, 1900)

108 vizsgálati eljárásban kérdés tárgyává már nem tehető, ha annak érdemleges elintézése nincs panasz tárgyává téve. L 147. 204. 204. §. A felülvizsgálati bíróságnak határozatai. A felebbezési bíróság Ítéletének feloldása, az ügy döntő ténykörülményeknek az ítéleti tényállásban meg nem állapítása miatt. I. 150. 144. — 121. 159. — 148. 209. — 150. 215. — 152. 219. - 165. 239. — 183. 267. II. 232. 17. — 300. 132. — 308. 146. — 316. 162. — 331. 189. — 351. 224. — 425. 376. III. 592. 306. IV. 660. 17. — 729. 157. A felebbezési bíróság ítélete feloldandó, ha az annak alapul szolgáló tényállás nem szabatos. I. 69. 82. Ha a felebbezési bíróság a felperes által igényelt valóságos kár megítélésénél nem a döntő körülményekre volt tekintettel, hanem felperes kárát oly vagyonjogi érdek kiegyenlítésében ítélte meg, a melyhez a fenforgó körülmények közt az anyagi jog szerint igénye nem lehet, ellenben azt a kárt, melynek megtérítése őt jogosan megilleti, egyáltalában nem állapította meg s e szerint Ítéletének tényállása a felülvizsgálatra alkalmasnak nem tartható: ítéletének feloldásával a tényállásnak szabatosabb megállapítására s újabb ítélet hozatalára utasítandó volt. I. 88. 111. A felebbezési bíróság ítéletének feloldása a kár mennyiségére döntő ténykörülményeknek megállapítása végett. III. 512. 116. Ha az örökhagyó kötelezettségeért perbe idézett örökös ellen indított perben, az a körülmény, hogy létezik-e olyan hagyatéki vagyon, a melynek erejéig az örökös marasztalása kimondható, megállapítva nem lett, a felebbezési bíróság ítélete feloldandó. I. 162. 233. Feloldás, miután a felebbezési bíróság téves jogi felfogásból indulván ki, a helyes jogi álláspont szerint ügydöntő ténykörülményeknek megállapítására tényállásában ki nem terjeszkedett. I. 178. 258. Feloldása a felebbezési bíróság Ítéletének azon okból, mert tényállásában azokat a ténykörülményeket, a melyek arra nézve döntőek, hogy a kezes a főaclósnak adott halasztás okából, az elleni visszkereseti igényétől elesvén, kezességi kötelezettsége alól szabadul-e ? meg nem állapította. IV. 660. 17. Törvénytelen gyermek tartása iránti perben, a felebbezési biró-