Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

18 felperes a főadós tartozása fedezésére adott váltók alapján a váltó kötelezettek ellen végrehajtást folytat, s így egy időben ellenök a követelés nem érvényesíthető, — hogy felperes a főadósnak halasztást adott, ezzel újítás jött létre, s így ők a kezesség alól szabadulnak, — végre, hogy felperes a főadósnak az ó beleegyezésük nélkül halasztást adott, a főadós időközben fizetésképtelenné vált, s így felperes az ő viszkereseti igényök érvényesítését meghiúsította. A felebbezési biróság alpereseket marasztalta, a kir. Guria alperesek utolsó kifogását ügydöntőnek állapította meg, s a felebbezési biróság Ítéletét feloldotta a következő okokból: A felebbezési biróság Ítéletében foglalt meg nem támadott tényállás szerint alperesek készfizetői kezességet vállaltak az iránt, hogy a felperes részéről érvényesített követelés a lejáratkor pontosan ki fog fizettetni, továbbá felperes a főadósnak, a mármarosszigeti takarékpénztárnak megengedte, hogy tartozását az eredetileg kikötött fizetési idő helyett később fizesse meg. A magánjog s állandóan követett birói gyakorlat szerint a hitelező követelésének a biztosítására szolgáló kezességi szerződés lényege az, hogy a kezes a hitelező követelésének kifizetését arra az esetre, ha a hitelező a főadóstól kielégítést nem nyerne, elvállalja. De a kezesre ekkép hárult fizetési kötelezettséggel egyszersmind össze van kötve a kezest megillető az a jog is, hogy a főadós ellenében a fizetés tényeiből származott igényét visszkereset utján érvényesítheti. Ha pedig készfizető kezesség vállaltatik, a készfizető kezes egyetemlegesen kötelezettségbe jut a főadóssal, a mikor is ennek következtében a kezességből származható mindazokat a kifogásokat, melyek az egyetemleges kötelezettséggel ellenkeznek, elveszti. Ennyiben súlyosabb a készfizető kezes helyzete az egyszerű kezessénél, ni isküionben jogai s kötelezettségei azok, a melyek az egyszerű kezeséi, s így a készfizető kezest is megilleti a ennebb megjelölt visszkereseti s azzal kapcsolatos minden jog. Továbbá a határozott fizetési idővel biró tartozásért vállalt kezesség s egy bizonyos idő tartamára vállalt kezesség egymástól abban különböznek, hogy az utóbbinál a bontó határidő kikötését feltüntető határidő elmulta a kezességet megszünteti, ellenben az elsőnél a kezesség a kikötött fizetési idő elmultával, sőt rendszerint halasztás adásával sem szűnik meg, mert a kötelezettség teljesítésére kikötött idő bekövetkezte a hitelezőnek azt a jogát létesíti, hogy a teljesítést most már követelheti, és mert a halasztás