Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

12 lásánál tehát, mint ezt a magyar kir. Guria feloldó határozatában* már kimondotta, első sorban annak az okiratnak tartalma az irányadó. A B. alatti okiratban kifejezetten az foglaltatik, hogy alperes meghatározott ár egyidejű felvétele mellett feltétlenül és egyedül arra kötelezte magát,- hogy meghatározott, minőségű 60 métermáza búzát felperesnek meghatározott helyen és időben átadni fog; ez az okirat tehát nem tartalmaz kölcsönügyletet avagy olyan megállapodást, hogy alperes saját termésű búzáját adta el, és hogy a felek az ügylet megkötésénél már előre kizárták a búzának tényleges átadását, illetve átvételét és tisztán árkülönbözet megtérítésére szerződtek. A felebbezési bíróság egyébként nem állapított meg olyan ténykörülményeket, a melyek alapján a felek között létrejött kérdéses ügyletet olyannak lehet minősíteni, hogy az az ügylet tulaj donképen kölcsön-e vagy alperesnek saját termésű búzájára, esetleg tisztán az árkülönbözet megtérítésére irányult; a mennyiben az ügylet jogi természetének meghatározására nem az egyik szerződő félnek pusztán személyes helyzete vagy a másik szerződő fél előtt tudva nem levő szándéka és indító oka az irányadó, hanem mindkét szerződő félnek megegyező akaratelhatározása, illetve erre vonatkozóan megfelelő ténykedése. Ellenkezően a tárgyalási jegyzőkönyvekből az tűnik ki, hogy alperes azt hozta fel, illetve azzal védekezett, hogy ő felperesnek azt a búzát adta el, mit ő egyes termelőktől mint ezeknek saját termését apránként előre összevett, de a termelőknek az eladott árú nem teremvén, ezek ellen ő pervesztes lett. Ez a körülmény azonban felperes mint harmadik szemelv hátrányára a fentieknél fogva nem szolgálhat, a mennyiben a felebbezési bíróság Ítéletéből avagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből nem tűnik ki, hogy alperes azt hozta fel és kívánta bizonyítani, hogy ö felperessel nem önálló vételi ügyletet kötött és felperesre a saját vételi ügyleteiből keletkezett jogát egyszerűen átruházta, tehát engedményezte, következésképen az a körülmény a jelen per érdemére alperes mellett befolyással nem birván, a felebbezési birós;íg nem sértett meg az alperes hátrányára jogszabályt azzal, hogy annak a ténykörülménynek megállapításába nem bocsátkozott. Igaz ugyan, hogy a B. alatti okirat szerint alperes olyan gabo* Lásd III. kötetben 255. lapon.