Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

6 felebbezési bíróság helyt adott. Felperes felülvizsgálati kérelme következtében a kir. Curia a viszonkereseti összegre nézve a felebbezési bíróság Ítéletét feloldotta a következő okokból: A felebbezési bíróság ítéletében megállapított és a S. E. 197. §-hoz képest a felülvizsgálati eljárásnál irányadó tényállás szerint az 1895. évi október hó 8. napján kelt és a felek között eredetileg létrejött vételi szerződésben meghatározott átadási, illetve átvételi határidő megváltoztatására vonatkozó E. a. okirat azon az alapon keletkezett, hogy felperes alperesnek a 3. alatti távirati ajánlatot tette és ezt az ajánlatot alperes ugyancsak a 3. alatti szerint táviratilag elfogadta. Minthogy felperes ama a táviratban durva korpát 1896. évi január—áprilisi hónapokban ajánlotta átadni és annak ellenkezőjét a kérdéses E. a. okirat sem tartalmazza, a mennyiben ebben az okiratban a meghosszabbított teljesítési határidő kezdete kifejezetten megjelölve nincs és így a kereskedelmi törvény 333. §. szerint is az új határidő kezdetéül az eredeti határidő lejárta tekintendő : minthogy olyan esetben, a mikor a létrejött szerződés okiratba foglaltatik, az okirat kétségtelen tartalma szolgál ugyan első sorban alapul, a jogviszony meghatározására azonban az okirat homályos tartalma mellett a felek valódi akaratának megállapítására egyéb adat és így okirat is felhasználható, ezeknél fogva a felebbezési bíróság a kérdéses okiratokból jogszerűen vonta le a következtetést az iránt, hogy a 4360 zsák durva korpára nézve az volt a felek megállapodása, hogy azt az árut felperes átadni, illetve alperes az 1896. évi január—április végéig terjedő 4 hónap alatt, tehát e hónapok mindegyikében 1090 zsákjával átvenni tartozik. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított s a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó tényállás szerint alperes az 1896. évi január havában durva korpából 880 zsákkal átvett s 210 zsákkal akként rendelkezett, hogy ez a meghatározott helyre továbbítandó — ennek ellenére felperes abból az okból, hogy alperes addig az árú átvételében késedelmes volt, 870 zsák átadásától elállott, illetve 870 zsák durva korpa átadását megtagadta, és át nem adta, mire ezt az árút alperes felperes értesítése mellett fedezeti vétel útján Budapesten szerezte meg. E tényállás alapján a felebbezési bíróság a keresk. törv. 272., 353., 356. §§. rendelkezéséhez képest jogszerűen vonta le a következtetést az iránt is, hogy alperes az 1896. évi január havában szer-