Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

•2 Alperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják, hogy a felebbezési biróság által jogszabályok megsértésével marasztaltattak, mivel amaz ingatlan, a melynek kiürítése kéretik, zárgondnoki kezelés alatt lévén, a mint a bérek beszedésére egyedül a zárgondnok bir jogosultsággal, úgy a bér nem fizetéséből eredhető kilakoltatás is egyedül a zárgondnok jogköréhez tartozhatik, s ekként az ingatlan tulajdonosai a kilakoltatásra saját személyükben kereseti joggal nem birnak, mivel továbbá felperesek által bérlet megszüntetése iránt külön perek indíttatván, a per befejezése előtt a jelen lakkiürítés iránti per sikeresen folyamatba tehető nem volt. E panaszoknak azonban nincs megállható alapja, mert az, a ki a végrehajtás alá vont ingatlan s illetve ennek haszonélvezete tekintetében zárgondnokul neveztetett ki, az 1881. LX. t.-cz. 208. és 245. §-ainak rendelkezésére tekintettel külön bírósági utasítás hiányában csupán a haszonbér vagy bérköveteléseknek birói úton való érvényesítésére bir kereseti joggal; minthogy pedig nem állapíttatott meg az, hogy a kinevezett zárgondnok külön a jelen per folyamatba tételére is kiterjedő utasítással láttatott volna el, a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt, midőn felpereseknek, mint a zár alá helyezett ingatlan tulajdonosainak perelhetési jogosultságát elfogadta. (Kir. Curia I. G. 262/98. 1892 július 5.) 654. Igényper. Az igénylő felperes, a ki a végrehajtást szenvedővel, mint egy erdő faállomány kihasználására jogosítottal, ez utóbbi által, de az ő részéről adandó utasításnak megfelelően és a költség előlegezése mellett kikészítendő metszett anyagnak a kikészítés eredményéhez képest megállapítandó egységi árban leendő átadása, másfelől a nem szerződésszerűen kikészített anyagnak visszautasíthatása jogával szerződést kötött, az erdőhői kivágható és kivágott faanyag tulajdonosául tekintendő és az ügylet vételi minőségén nem változtat az, hogy vevő az előleg adásával az eladónak egyúttal hitelt nyújtott s a hitelösszeg erejéig jelzálogi biztosítást kapott (Erd. e.)