Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

MII Ha kereskedelmi társaságok között nem az üzleti körükbe tartozó valamely kereskedelmi ügylet megkötéséről, hanem tisztán magánjogi jelentőségű és adósság átvállalásra irányuló szerződés létrejöttéről van szó, a kereskedelmi törvény 314—320. §§-nak az ajánlattétel, az erre vonatkozó válasz vagy elfogadás iránti rendelkezés a maga egészében nem alkalmazható. 8(>4. 428. A vasúti díjszabás szempontjából nem az a döntő, hogy a feladó a feladott árút a fuvarlevélben minő árú gyanánt jelölte meg, hanem az, hogy vallósággal mi az az árú a vasúti díjszabás, illetve árúosztályozás rendelkezéséhez képest. 8Í>4. 484. A vasúti díjszabályzat a vasút és a feladott árúval rendelkezésre jogosított között létrejött szerződésnek egyik alkotó része, és így azok között a felek között az alkalmazandó anyagi jogszabály erejével bir. 8í)4. 484. A magyar királyi államvasutaknál fennállott díjszabás I. S. 8. tétele alatt a salétromra (chilisalétrom trágyázásra) vonatkozó kedvezményes rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a szállítmánynak tényleges rendeltetése a trágyázás. 894. 484. Az a körülmény, hogy a vasút korábban valamely árút az ennek megmegfelelő díjszabástól eltérően olcsóbb díjszabás mellett tényleg szállított, a vasútra nézve hasonló díjszámítás mellett újabb szállítás iránt kötelezettségei nem hárít. 8Í>4. 485. A vasúti fuvardíj és külön fuvardíj-pótlék bírói úton visszatérítésének alapjául csak az illető árúnak díjszabály szempontjából helytelen osztályozása és díjjal megterheltetése szolgálhat, ellenben a küldemény tartalmának mivolta iránt a vasút részéről megejtett vizsgálatnál és ténybeli megállapításánál* pusztán az alakszerűség szempontjából fenforgó szabálytalanság, a különben helyes kiszámítás és kiszabás megtámadásának tárgyává birói úton nem tehető. 894. 485. Az értékpapírok vétele és eladása, illetve ezeknek követelése iránt kötött ügyletről kiállított okiratnak az a tartalma, hogy a megbízd a megbízottnál előlegül készpénzt letesz és a megbízottól, ha ez az elvállalt megbízásnak eleget nem tesz, az ennek következtében elvont nyereséget kár czímén követelhesse, azt nem igazolja, hogy az ügylet tisztán a tőzsdei árkülönbözet megtérítésére s így fogadásszerű szerencsejátékra irányul. 1)17. 528. XI. AZ IPARTÖRVÉNY. (1884: 17. t.-cz.) Az, a ki önálló vállalkozásképen, személyesen teljesítendő művészeti működésre meghatározott időre szerződik, nem tekintethetik iparvállalati segédnek vagy kereskedelmi meghatalmazottnak, az ő működéséért szerződésileg