Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

XXI tett oly nyilatkozata, a mely alapját képezte a szerződési jogviszony megszűntének, személyes vonatkozású volt-e avagy csak általánosságban volt-e tartva ? nem a tanúbizonyítás körébe eső ténykérdés, hanem a tanúk által vallott tényekből vonható oly jogi következtetés, a mely birői megítélés és felülvizsgálat tárgya. 891. 478. Az, hogy a felet szerződésszerű kötelezettsége teljesítésénél a tényleg bekövetkezett késedelem körül terheli-e gondatlanság ? jogkérdés. 893. 483. Az, hogy mi az az árú, a mi a vasútra szállítás végett feladatott, ténykérdés ; ellenben az, hogy az az árú minőségénél fogva a vasúti díjszabályzat melyik tétele alá esik, jogkérdés. 894. 484. A feleknek okiratba foglalt ügylete helyes minősítésének kérdése az okiratnak tartalma alapján megállapítható szerződési szándékára tekintettel, jogkérdést képez. 990. 496. A csődmegtámadási perben annak a megállapítása, hogy a kereskedő közadós fizetéseit megszüntette-e ? jogkérdés. 899. 495. A jogkérdésnek felülvizsgálatát nem gátolhatja meg az, hogy azt a felebbezési bíróság Ítéleti tényállásában ténykérdésnek tekintette. 845. 385. Annak a kérdésnek eldöntése, hogy az okiratba foglalt szerződéshez képest a különben nem vitás vagy egyébként már megállapítva levő tények alapján forog-e fenn a szerződő felek valamelyikére nézve a szerződési kötelesség elmulasztása, illetve jogi beszámítás alá eső késedelem nem tény-, hanem jogkérdés, a mi e minőségénél fogva a felülvizsgálat alól elvonva egyáltalán nincs. 907. 507. b) pont: Feloldási esetek. A felebbezési eljárásban az ítélet hozatalánál részt vehet az a biró, a ki az elsöbiróságnál a tárgyalás vezetésében és a bizonyítási eljárás elrendelésében eljárt ugyan, de nem ő hozta meg az elsőbirói ítéletet. 700. 110. c) pont: Eljárási jogszabálysértés. A felebbezési bíróság a tényállás megállapításánál eljárási jogszabályt sértett meg az által, hogy a döntő ténykörülményt az elsőbiróság részéről felhozott okok alapján fogadta el bebizonyítottnak, a nélkül, hogy méltatása tárgyává tette volna a felebbezési tárgyaláson az ellenkezőnek bizonyítására előterjesztett okiratok tartalmát is. 679. 59. A felebbezési bíróságnak Ítéleti tényállása a bizonyítás felvételének elmulasztása okából meg nem támadható, ha a tárgyalási jegyzőkönyvből vagy ennek mellékleteiből nem tűnik ki, hogy az kérelmeztetett. 680. 61. A felebbezési bíróság Ítéleti tényállása csak annak kötelező jogszabály