Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

104 Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság eljárási szabályt sértett meg, a midőn alperesnek azzal a beismerésével szemben, hogy az A. a. csatolt adóslevelet aláirta, a 3000 frt kölcsönösszeget felperestől felvette, és a zálogjog felperes részére alperes ingatlanaira bekebeleztetett, további bizonyítást rendelt, és ennek eredményétől tette függővé a per kimenetelét. Ez a panasz alaptalan, mert alperes az 1893 : XVIII. t.-cz. 73. §-a értelmében a törvényes kelékekkel ellátott adóslevéllel szemben is jogosítva van bizonyítani azt, hogy a kötelezettséget el nem vállalta, a jelen esetben pedig különösen azt, hogy a követelés felperest meg nem illeti, hogy a 3000 frtot a felek közös atyja, néhai H. I. adta, a ki a pénzt felperesnek oly utasítással adta át, hogy azt alperesnek kézbesítse, hogy ennélfogva felperes, mint közös atyjuk megbízottja járt el és az A. a. csatolt adóslevelet jogtalanul állította ki saját nevére, a zálogjogot jogtalanul kebeleztette be alperes ingatlanaira a maga javára. Felperes továbbá azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság megsértette azt az anyagi jogszabályt, hogy a felek közötti kötelmi jogviszonyt kizárólag saját jogalkotó tényeik, nem pedig harmadik személy cselekményei vagy igényei állapítják meg. Ez a panasz sem bír megállható alappal, mert mihelyt bizonyítást nyer az, hogy felperes a kölcsönügyletnél, mint atyjának megbízottja járt el, a jogügylet által csakis a megbízó néhai H. I. nyert jogot, az ekkép szerzett jogot pedig engedmény vagy külön megbízás nélkül a felperes sem saját személyében a maga részére, sem mint megbízott nem érvényesítheti. Már pedig a felebbezési biróság tényállása szerint megállapítást nyert, hogy felperes az A. a. adóslevélben kötelezett 3000 frtot atyjától vette át oly czélból, hogy azt az alperesnek, mint H. I. által a saját vagyonából adott kölcsönt egy ház vételárának kifizetésére kézbesítése, ebből a tényállásból pedig a felebbezési biróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy felperes a kölcsönügyletnél, mint atyjának megbízottja járt el. Felperesnek az a további panasza is alaptalan, a hogy felebbezési biróság eljárási szabályt sértett volna meg, midőn a felek eskü alatti kihallgatását rendelte el, mielőtt azokat a bizonyítékokat kimerítette, a melyekre felperes hivatkozott jelesen, hogy az atyai végrendeletet figyelembe nem vette, a hagyatéki iratokat be nem