Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

96 vagy ha a szerződés bárm ly más feltételét, ha mindjárt csak legcsekélyebb részben is cselekvés vagy mulasztás által megszegné, a haszonbérletet megszüntetheti, s a haszonbérlőt a haszonbérlet tárgyából kimozdíthatja. Ugyan-e szerződés 4-ik pontjában kiköttetett, hogy a haszonbérlő tartozik az összes épületeket folyton a bérlet egész tartama alatt jó karban fentartani s a bérlet leteltével leltár szerint jó karban visszabocsájtani. A 6-ik pontban pedig kiköttetett : hogy a haszonbérbe adott ingatlan után minden néven nevezhető állami, megyei, községi vagy jövedelmi, nemkülönben rendkívüli vagy pótadókat, közmunkát s akár mi czímen követendő közmegterheltetéseket bérlő minden beszámítás nélkül pontosan tartozik viselni. Ennek ellenében, a felebbezési bíróság Ítéletében tényként meg van állapítva az: hogy az 1895. évi adónak hátralékban maradt részét és az 1896. évi adót alperes csakis a per folyama alatt fizette ki, hogy felperes az 1898. évben esedékessé vált adók miatt megintetett, és hogy alperes az 1897. évi útadót meg nem fizette, továbbá, hogy az épületek közül az istálló teteje a szarufa-kötések hiánya miatt elhajlott, ugyanannak végső falai kifelé hajlanak, a pajta oldalai az ágasok elkorhadása miatt düledeznek. Ez a két rendbeli tény, figyelemmel arra, hogy alperes az adók fizetését évről-évre részben nem pontosan, részben egyáltalán nem teljesítette, és hogy a fennebb megjelölt két épület állapota jelentékeny mérvű elhanyagolást tüntet fel, alperes ellenében jogilag az. A. a. mellékelt szerződés 4. és 6. pontjának oly megszegését állapítja meg, melynek következtében az az eset, mely a szerződés megszüntetésére a 16. pontban kikötve van, bekövetkezett. A szerződésszegés következményének a beálltát az, hogy azok miatt a haszonbérbe adó biztosítási intézkedések tételére nem volt kényszerítve, el nem hárítja. Mert oly esetben, midőn haszonbéri szerződésben ki van kötve, hogyha a haszonbérlő a feltételeket legcsekélyebb részben is megszegné, a szerződés megszüntethető, a szerződés megszüntetésére nem szükséges oly lényeges szerződésszegést bizonyítani, mely miatt a haszonbérbeadónak biztosítási intézkedéseket kell tenni. A szerződésszegés következményét meg nem szünteti, a felebbezési bíróság ítéletében megjelölt az a körülmény sem, hogy az 1895. s 1896. évi adók késedelmes fizetésének közvetlen nem alperes volt az oka, hanem a csengeri épületeket az alperestől bérlő állam-