Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)
91 maga engedte át az illető ingatlant, másrészről ilyen eljárás alá nem tartozik, ha az illető ingatlan visszabocsátására jogosultságot a mindenkori felperes nem a most ismertetett három esetnek valamelyikére, hanem az anyagi jognál fogva őt netán megillető egyéb alapra fekteti. Minthogy pedig a felebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy felperes alperesnek a perbeli ingatlant kifejezetten nem felmondásra vagy visszavonásig, hanem határozott időtartamra engedte át, a mely időtartam még le nem járt, s ez a tényállás, minthogy annak szabálytalanságát felperes ki nem mutatta, a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó. A felebbezési biróság a jogszabályt helyesen alkalmazta akkor, a mikor a peres felek között lévő dologi jogviszony eldöntésébe nem bocsátkozva, felperest a keresettel érvényesíteni kivánt jogalapon keresetével elutasította, és a S. E. 168. §-nak megfelelően a felebbezési eljárás költségében elmarasztalta. (Kir. Guria I. G. 257/98. 1898 október 19.) 696. Ha a megyehatóság valamely községnek megengedi azt, hogy ez a bemutatott terv mellett meghatározott összeg erejéig építkezést foganatba vegyen, az építkezés keresztülvitelére pedig az előirányzott összegnél olcsóbban vállalkozó jelentkezik, és ez a vállalkozó az építkezést teljesíti, az építkezés keresztülvitelénél mutatkozó és feltétlenül szükséges pótmunka létesítésére, a menynyiben a pótmunka számbavételével az eredetileg előirányzott összeg meghaladva nincs, külön megyehatósági jóváhagyás nem okvetetlenül szükséges. Felperes azon az alapon támadja meg a felebbezési biróság ítéletét, hogy javára 79frt78kr. illetve 25% levonásával 59frt82kr. a volt korcsmaháznak községházzá átalakításánál téves kiszámítás következtében nem ítéltetett meg, a mennyiben ennél az átalakításnál a szakértők felperesnek szerződésszerű munkáját 3960 frt 71 kr. helyett 4000 frt 46 krra tették, s így 79 frt 75 krnyi pótmunkát helytelenül szerződésszerű munkának vettek, hogy továbbá az alperes azon az alapon támadja meg a felebbezési biróság Ítéletét, hogy a