Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

89 mázott jogait nem érinti. Továbbá, hogy a zárgondnokot nem illeti meg több jog mint a bérbeadó tulajdonosokat, már pedig a tulajdonosokat csakis az ő bérlőjük által fizetendő bérösszeg illeti meg, s nem egyszersmind az a jövedelem is, melyet a bérlők az albérlőktől kapnak. A felebbezési biróság Ítéletének ez az indoka téves jogi felfogásból származik. A végrehajtási eljárásról szóló 1881 : LX. t.-cv. 74. §-ban foglalt az az általános szabály, hogy a birói zár alá vett dolgok el nem idegeníthetők, oly harmadik személyek irányában is kötelező, a kik .a zárlat foganatosítása által jogaikban sértve érzik magukat. Vélt jogaikat ők is csak az illetékes biróságnál érvényesíthetik, de addig míg a zárlat hatályában fenáll, alá vett dolgokat alól el nem vonhatják. Alperesek a kik az albérlőknél zár alá vett bérösszegeket tulajdonokul vitatják, szintén ily harmadik személyek, ők sem jogosultak az albérlőknél zár alá vett bérösszeget a zár alól elvonni. Az a kérdés pedig, hogy az albérlőknél a bérösszeg zár alá volt-e vehető, s hogy ezekre a bérösszegekre mily jog illeti meg alpereseket? ebben a perben el nem dönthető s alpereseknek a 2'/. a. mellékelt szerződésből származtatott joguk itt megállapítást nem nyerhet, mert ez a kérdés a végrehajtató jogait érinti, mely jognak megvédésére a végrehajtást szenvedő is hivatott. A nevezetteknek a 2árlat fentartására vonatkozó jogaik megvédésére pedig a zárgondnok a kinek jogköre a vagyonkezelésre terjed ki, nem hivatott, s így alperesek a 2 •/. a. mellékelt szerződésre alapított kifogásaikat a zárgondnok ellen nem is érvényesíthetik. Ezek szerint, minthogy alpereseknek az albérlőknél zár alá vett bérösszegeket a zárgondnok kezelése alól elvonni joguk nem volt, és minthogy a megállapított tényállás szerint alperesek a zár alá vett bérösszegekből 6000 frtot mégis el vontak, törvényszerű alappal bír felperesnek az a kereseti kérelme, hogy alperesek ennek a 6000 frt tőkének, az attól járó kamatoknak megfizetésére egyetemlegesen köteleztessenek. A felebbezési biróság tehát azzal, hogy ennek ellenére a zárlat hatályát az albérlőknél letiltott bérösszegekre fenállónak nem fogadta el, s alpereseknek a 2 7. a. mellékelt szerződésből eredő jogaik ."bírálatába bocsátkozva felperest keresetével elutasított, jogszabályt -sértett meg, a miért is felperes felülvizsgálati kérelmének helyet