Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)
83 Megoldandó kérdésül ezeken felül még az maradt fenn: alapos-e alpereseknek az a kifogásuk, hogy felperes az eladott ingatlanra kivetett inségkölcsön rendezését feltétlenül magára vállalta. A felebbezési biróság e tekintetben abban a jogi felfogásban van, hogy a rendezést felperes kötelezően feltétlenül elvállalta. Annak meghatározása, hogy a vitatott elvállás jogi hatálylyal létrejött-e ? jogkérdés. Ennek a jogi kérdésnek oly módon eldöntésére, hogy felperes a rendezést csakugyan elvállalta, oly ténybeli alap szükséges, mely felperesnek azt az akaratát tünteti fel, hogy kész volt-e az inségkölcsön rendezését ő maga teljesíteni. A felebbezési biróság ily alapul a 2. 7. a. mellékelt okiratban kifejezett, a vételár kifizetésére vonatkozó nyilatkozatot s a tanuk vallomását jelölte meg, s ezek alapján jutott arra az eredményre, hogy felperes az inségkölcsön rendezését feltétlenül magára vállalta. Azonban a fentebb kifejezettek szerint a 2. 7. a. mellékelt okiratban foglalt nyilatkozatnak nincs az a jogi jelentősége, hogy felperes az egész vételárt megkapta. A tanuk vallomására pedig a felebbezési biróság egész általánosságban hivatkozik. Nem ismerteti a tanuk vallomásának azt a részét, mely felperesnek a tanuk előtt tett nyilatkozatát feltünteti s jóllehet a felebbezési biróság ítélete indokolásában jelzi azt, hogy a tanuk vallomása az elvállalás feltétlen voltára nem egészen egybehangzó, az ellentétes vallomásokat még sem állítja egymással szemben, azokat részletesen és kimerítően nem méltatja. Már pedig, ha a tanuk felperes nyilatkozatára nézve ellentétesen vallottak, akkor a S. E. 64. §. értelmében az is szükséges, hogy a felebbezési biróság kellő indokolással állapítsa meg, hogy melyik vallomásban foglalt felperesi nyilatkozatot fogadja el való ténynek. A miatt, hogy a felebbezési biróság a tényállásban a S. E. 64. §. rendelkezésének megfelelő indokolással nem állapította meg, hogy felperes az inségkölcsön rendezésére nézve mily nyilatkozatot tett? nem tehető jogi tárgyává az, hogy a nyilatkozat bír-e oly jelentőséggel, a mely a kölcsön rendezésének teljes joghatálylyal egybekötött elvállalását magában foglalja s így ez a felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás alapján el nem dönthető. Ezért a S. E. 204. §. értelmében a felebbezési biróság Ítéletét feloldani, a további szabályszerű eljárást elrendelni s egyszers6*
