Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

6-2 E panasz érdemi figyelembe nem vehető, mert a mennyiben alperes a tényállás hiányosságát abban találja, hogy a tényállás kellő kiderítése végett a bizonyítás illetve tanúkihallgatás folytatandó volt volna, e panasz azért nem vehető figyelembe mivel arra nézve, hogy a felebbezési eljárás során a tanubizonyítás felvétel iránt kérelem terjesztetett-e elő, ha ez magából az Ítéletből ki nem tűnik, bizonyítékul egyedül a tárgyalási jegyzőkönyv vagy ennek mellékletei szolgálhatnak, már pedig ezekből nem tűnik ki, hogy alperes egyáltalán vagy annak bizonyítására, hogy alperes őt is tettleg bántalmazta további bizonyítást ajánlott, és mert megjegyezve azt, hogy a felebbezési bíróság Ítéleti tényállásában meg nem állapított ténykörülményre a felülvizsgálati panaszt alapítani nem lehet, a tényállás felülvizsgálattal egyáltalán sikeresen csak akkor támadható meg, ha az kötelező jogszabály megsértésével állapíttatott meg, alperes azonban oly jogszabályt mely a tényállás megállapításánál megsértetett volna, meg nem jelölt (A kir. Guria I. G. 225/98. 1898 szeptember 29.) 681. Ha az ár egyáltalában, illetve valamely árhoz kifejezett vagy hallgatag vonatkozással sem határoztatott meg azok között a felek között, a kik vételi ügylet létesítése iránt szerződésszerű nyilatkozatot tettek, akkor a vételi ügylet megkötöttnek nem tekinthető, és így a szerződés a felek között létre sem jött. (K. T. 336. §.) Ha meghatározott fajú saját gabonatermés a menynyiség meghatározása nélkül adatik el, a vétel tárgyául az a fajú egész saját termésű gabonakészlet tekintendő. (K. T. 321. §.) Ha a vételi ügylet létesítésénél van vonatkozás téve az árkülönbözetre, de nem olyan értelemben, hogy pusztán a vevő tetszésétől függ az, hogy magát az árút vagy az árkülönbözetet követelhesse, hanem akként, hogy vevő az eladótól ennek az árú átadásával késedelme esetére az árú helyett árkülönbözetet kívánhasson, ezért az ügylet tisztán árkülönbözet megtérítésére irányultnak nem minősíthető.