Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

57 A felülvizsgálati kérvényben I. r. felperes a felebbezési bíróság ítéletét az alapon támadja meg, hogy a nevezett bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg az által, hogy habár Ítéletének indokolásában az elsőbiróság ítéletében megállapított tényállást elfogadta, mégis I. r. felperest bizonyítékainak mellőzésével keresetével elutasította ; továbbá, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy az I. r. felperes részéről csatolt közjegyzői okiratot közokirat minősége ellenére joghatálytalannak kimondotta; a II. r. felperes pedig a felebbezési bíróság ítéletét különösen az alapon támadja meg, hogy a felebbezési bíróság eljárási szabályt sértett meg azzal, hogy a II. r. felperes részéről felhívott tanúvallomását és a II. r. felperesnek eskü alatt tett vallomását figyelmen kívül hagyva, ezen bizonyítékok mellőzésével II. r. felperest keresetével elutasította. Alaptalan ugyan az a panasz, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy a közjegyzői okiratot közokirat minősége ellenére joghatálytalannak kimondotta, mert nincs oly jogszabály, mely szerint a felek által közjegyzői okiratba foglalt -szerződési megállapodások harmadik személyekkel szemben feltétlen j oghatálylyal bírnának. Egyéb tekintetben azonban a fölülvizsgálati biróság felperesek panaszát alaposnak találta, mert habár a felebbezési biróság Ítéletének indokolásában az •elsőbiróság ítéletéből tényként elfogadta azt, hogy I. r. felperes az általa igényelt ingóságokat a végrehajtást szenvedett férjétől a '/. a. •csatolt közjegyzői okiratba foglalt vételi szerződéssel megvette, a vételárt neki nyomban kifizette, és ennek megtörténte után a megvett tárgyakat a 2. 7. a. csatolt okirat szerint férjétől tényleg átvette, mégis ezzel ellentétben a közjegyzői okiratban foglalt ügyletet egy helyen álügyletnek vagyis színlelt ügyletnek, más helyen pedig a végrehajtató alperesekkel szemben joghatálytalannak mondja s így nem tekinthető megállapítottnak az, hogy létrejött-e a jelzett ügylet vagy nem, holott a per eldöntésénél más jogszabályból kell kiindulni, ha az ügylet nem jött létre, és más jogszabály alkalmazandó az esetre, ha az ügylet tényleg létrejött ugyan, de oly körülmények forognak fen, melyek azt harmadik személyekkel szemben hatálytalanná teszik. Ez utóbbi esetben figyelembe veendő, hogy oly esetben, midőn .az adós vagyonát harmadik személyre átruházza, és a hitelező az ílykép átruházott vagyonra nézve oly helyzetbe jut, hogy azt végre-