Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

5i> hogy az 1893-ik évi XVIII. t.-cz. szerint kezelt sommás perekből kifolyóan semmiségi pert indítani egyáltalában nem lehet, ez a körülmény azonban nem szolgálhat elfogadható okúi arra, hogy felperes felülvizsgálati kérelmének hely adassék, mert a felebbezési biróság egyébként felperesnek keresetét mint semmiségi pert érdemileg is megbírálta. Az 1881-ik évi LIX. t.-cz. 50. §-a szerint semmiségi pernek csak a 39. §. g), i), k) pontjában foglalt alaki sérelmek eseteiben van helye; következésképen a semmiségi per érdemére nézve egyedül az a döntő kérdés, hogy azoknak az eseteknek valamelyike fenforog-e ? ellenben az előbbi perben netán történt egyéb alaki sérelem és maga az előbbi pernek érdeme a semmiségi per keretébe nem tartozik, a miért is felperes részéről az egyéb alaki sérelem és az előbi per érdeme tekintetében felhozott panaszok a jelen perben tekintetbe nem vehetők. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint felperes keresetét az 1881-ik évi LIX. t.-cz. 39. §. k) pontjára nevezetesen arra alapítja, hogy R. G. A. nevében az előbbi perben Zs. M. meghatalmazás nélkül járt el és ez a hiány nem pótoltatott. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint az előbbi perben az ismeretlen tartózkodású R. G. A. nevében Zs. M. idéztetett meg és erről az illetékes gyámhatóság mint gondnokhatóság a tárgyalás megtartása előtt értesíttetett, és ez a gyámhatóság ugyancsak a tárgyalás megtartása előtt meghozta a jelen perhez 4. a. csatolt 813/95. számú végzést, a mely végzés azt tartalmazza, hogy az idéző végzés Zs. M.-nak mint R. G. A. gondnokának oly megjegyzéssel adatik ki, hogy a megtartandó tárgyalásnál gondnokoltja érdekét és jogait képviselje. Ez a végzés tehát a gyámhatóság részéről minden korlátozás nélkül való meghatalmazást tartalmaz arra, hogy Zs. M. az előbbi perben R. G. A. nevében eljárjon. Minthogy a gondnokhatóságot gyakorló gyámhatóság a gondnokság alatti részéről esetről-esetre külön meghatalmazottat is rendelhet, és ehhez képest Zs. M. az előbbi perben még az esetben is R. G. A.-nak a gondnokhatóság által kirendelt meghatalmazottjául tekintendő, ha Zs. M. különben a nevezettnek törvényes képviselője nem is volt. Minthogy az 1881-ik évi LIX. t.-cz. 39. §. k) pontjának nyilván csak az a czélzata, hogy megakadályoztassék az, hogy valamely