Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

íli reá eső rész követeléseire mint saját közvetlenül szerzett joga érvényesítésére felperest a dologi perképesség megilleti. Mindezekből jogilag következik, hogy a felebbezési bíróság azzal, hogy felperest a P. É.-át illető részre irányuló keresetével felperességi jog hiányából elutasította, jogszabályt meg nem sértett, s így felperest felülvizsgálati kérelmének ide vonatkozó alaptalan részével elutasítani kellett. Ellenben azzal, hogy jóllehet felperest a leszállított kereset ama részére nézve, a mely reá mint egyik eladó félre esik, a követelési jog megilleti, mégis a felebbezési bíróság őt a kereset eme részére is felperességi jog hiányában elutasította, az a jogszabály sértetett meg, hogy mindenki, a ki különben személyi perképességgel is bir, az őt megillető jog érvényesítése végett felperesként felléphet. Ezért a felülvizsgálati kérelemnek a S. E. 185. §. a) pontja alapján részben helyadásával a felebbezési bíróság Ítéletének fennebb megjelölt részét megváltoztatni felperesnek felperességi jogát megállapítani s egyszersmind minthogy az eddig felmerült perköltség viselésének a kérdése az ügy végelintézésével van összefüggésben, a S. E. 204., 165. és 108. §§. értelmében a felebbezési bíróság ítéletének a perköltségre vonatkozó részét hatályon kívül helyezni kellett. (Kir. Guria I. G. 205/98. 1898 szeptember 21.) 674. írásba foglalt kétoldalú szerződés, ha aziránt a lelek szóbelileg már előbb megállapodtak, rendszerint nem annak írásba foglalásával, hanem a szóbeli megállapodással tekintetik létrejöttnek, és az ekként létrejött szerződés erejét nem érinti az, hogy csak az egyik fél állított ki a reá vonatkozó lekötelezettségről okiratot. Nines hazai tételes törvény vagy állandóan követett joggyakorlat, a melynél fogva a leszármazó korlátolva lenne abban, hogy a közös szülő életében ínég, ez ntán reá néző örökségi igényét, szülőjével vagy testvérével egyességileg végérvényesen ne szabályozhatná, sba ilyen egyesség testvérek között feltétlenül jön létre, az szerencsejáték természetével bírván, a szülők vagyonának kisebb vagy nagyobb voltával az egyességre lépett felek egyike sem védekezhetik sikeresen, hanem a koczkázatot a felek mindegyike maga viseli.