Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)
43 Alperes azért támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, mert szerinte anyagi jogszabály sértetett azzal, hogy felperes részére '.35 frt mint leánya temetési költsége megítéltetett, mivel felperes leánya hűtlenül hagyta el férjét, az alperes gondnokolt fiát, miért is a férj hűtlen nejének temetési költségét fedezni, illetve megtéríteni nem tartozik, különben felperes az összeg mennyiségét sem bizonyította. Alperes panasza nem alapos, mert felperes leánya elhalálozásakor az alperes fiával törvényes házassági kötelékben volt, a családi viszonynál fogva, a mennyiben az elhunytnak vagyona nem volt, — a mi meg van állapítva, — első sorban a neje temetési költségét alperes fia mint férj, nem pedig az elhunyt asszony apja, t. i. felperes tartozott fedezni: minthogy pedig alperes fiával szemben meg van állapítva, hogy vagyona van, a felperes által fedezett temetési költség megtérítésére jogszerűen köteleztetett. Az, hogy a temetési költség mennyit tett ki, ténykérdést képez, melyre nézve alperes semminemű sérelmet fel nem hoz, hogy az valamely jogszabály megsértésével állapíttatott volna meg, az tehát felülvizsgálat tárgyává nem tehető. (Kir. Guria I. G. 204/98. 1898 szeptember 29.) 673. A felülvizsgálati kérelemben az ügy érdemére vonatkozóan előterjesztett azon tényállítás, a melynek előterjesztése a felebbezési bíróság ítéleti tényállásában nincs megállapítva, a felebbezési bíróság ítéleti tényállásának ez irányban jogszabály megsértésével történt megállapítása miatt emelt panasz hiányában, a felülvizsgálati eljárásban tekintetbe nem vebető. (S. E. 197. §.) Ha valamely követelésre az arány megbatározása nélkül többen jogosítottak, de a szolgáltatás tárgya felosztható s a felosztást törvényes szabály nem zárja ki, a jogosítottak mindegyike ama szabály alapján, hogy ily esetben az ellenkező kizárásáig a követelési jog a jogosítottakat egyenlő arányban illeti, a reá eső rész erejéig követelési jogát egymaga is érvényesítheti. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint a felebbezési tárgyaláson alperes a B. és C. a. mellékelt kötelezvények