Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. IV. kötet 1898,1899 (Budapest, 1900)

:>>8 Ezzel a végrehajtással a közadós alpereseknek olyan biztosítást adott, melyhez akkor joguk nem volt. Mert az állandó birói gyakorlat, a mint az a m. kir. Guriának 1892. év október hó 27. napján tartott teljes ülésében 56. szám alatt kelt polgári döntvénye indokolásából és kitűnik, a csődtörvény 27. §. 3. pontját úgy értelmezi, hogy az ott meghatározott 15 napi válságos idő alatt szerzett biztosítás csak akkor nem eshetik eme szakasz rendelkezése alá, ha a hitelezőnek a biztosítási követeléséhez való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen vagy anyagi jogi törvény rendelkezésén alapul, ellenben a végrehajtási törvény alaki jogot tárgyazó szabályai alapján nyert biztosítás már a csődtörvény 31. §. rendelkezéséhez képest sem állapít meg oly igényt, mely a csődtörvény 27. §. 3. pontjának az alkalmazását kizárná. A felebbezési bíróság Ítéletében nincs megállapítva sem az, hogy alpereseknek a biztosítási végrehajtás foganatosításakor, az adósnak a hitelezőket már magában véve ebben a tényben nyilvánuló károsító szándékáról, hogy a biztosítási végrehajtása által a többi hitelezők elől a kielégítési alap elvonatik, tudomásuk nem volt, sem az, hogy oly tényeknek a megállapítását, melyekből jogszerűen következtethető, hogy az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomásuk nem volt, alperesek kérték volna, jólehet ezt a körülményt a csődtörvény 27. §. 3. pontja értelmében ők tartoztak bizonyítani. Az pedig, hogy a csődnyitási kérvény beadása különbség nélkül arra, hogy a közadós kereskedő volt-e vagy sem? a megtámadás egyik alapjául szolgál, kitűnik az 1881. évi XVII. t.-cz. 27. §-ának a rendelkezéséből. Ezek szerint mindazok a feltételek, melyeket az 1881. évi XVII. t.-cz. 27. §. 3. pontja a csődnyitási kérvény beadását megelőző 15 napon belül keletkezett jogcselekmények megtámadhatására meghatároz az alperesek által nevezett biztosítás tekintetében fenforognak, ennek pedig az a jogkövetkezménye, hogy az 1881. évi XVII. t.-cz. 27. §. 3. pontja rendelkezése alkalmazásával a megtámadott két rendbeli biztosítás a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan. Minthogy pedig ennek ellenére a felebbezési bíróság abból a téves felfogásból kiindulva, hogy a két rendbeli biztosítás megtámadása az 1881. évi XVII. t.-cz. 27. §-ának egyik pontja alá sem vonható, a 27. §. 3. pontja rendelkezését mellőze, a S. E. 185. §. a) pontja alapján felperes felülvizsgálati kérelmének helyet adni, a