Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

15 Ezekre nézve felhozott panaszaik is alaptalanok. Való ugyan az, hogy valamely kereskedelmi üzlet tevékenysége, az üzlet körének terjedelme csak a különös észlelet körébe tartozó tényekből vont következtetés útján állapíttathatván meg, a köztudomású tények közé nem eshetik, ennélfogva a bíróságnak ezekre vonatkozó magántudomása, a mennyiben az nem alapul hivatalos tudomáson, a bizonyítás kizárásának okát a S. E. 62. §. alapján nem képezheti, mindazáltal a felebbezési bíróság annak következtében, hogy ítéletének indokaiban, köztudomásúnak jelentette ki, hogy az örökhagyó üzlete a kisipar körét túlhaladta, s ennek megállapításánál súlyt nem helyezett az ellenkezőnek bizonyítása czéljából az alperes által bemellékelt iparhatósági bizonyítvány tartalmára, a S. E. 185. §. c) pontja alá eső eljárási jogszabály sértése el nem követhetett, mert ennek alapját csak lényeges eljárási jogszabály megsértése képezheti. Annak megállapítására nézve, hogy az örökhagyó kereskedőnek tekintessék-e, a felebbezési bíróság tényállása szerint nem képezhet lényeges kérdést az, hogy az üzlet mily terjedelmű volt? minélfogva ez irányban a bizonyítás felvétele körüli szabálytalanság nem eshetik a S. E. 185. §. c) pontjának esete alá. A keresk. törv. 3. §. értelmében ugyanis kereskedőnek az tekintendő, a ki kereskedelmi ügyletekkel saját nevében iparszerűleg foglalkozik. E szerint a kereskedelmi minőség az iparszerüséget feltételezi ugyan, de magában véve független az üzlet terjedelmétől. Minthogy pedig a felebbezési bíróság tényállása szerint az örökhagyó a városi tanács tanúsítása szerint óráknak, látszerészi czikkeknek és optikai szereknek előállításával, ezeknek kicsinyben és nagyban való eladásával, s így a kereskedelmi törvény 258. 1. pontja alá eső oly ügyletekkel állandóan foglalkozott, a melyek az üzleti tevékenység körére tekintet nélkül kereskedelmieknek tartanotok, ennélfogva ily ügyletekkel való iparszerű foglalkozás következtében az örökhagyó kereskedőnek tartandó, és közömbös az, hogy az állandó foglalkozás mellett, üzlete túlhaladta-e a kisipar körét vagy sem ? Az a panasz sem alapos, hogy a kereskedelmi ügyletekkel való állandó foglalkozásra nézve a hatósági bizonyítvány nem képezhet alkalmas bizonyítékot, azt tehát az örökhagyó irányában a felebbezési bíróság a felperes által bemellékelt városi tanács bizonyítványával, jogszabály sértésével vette bebizonyítottnak. Alaptalan