Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

12 zést eszközölhette, méri ezekhez képest a jeleri esetben tekintettel arra, hogy a í'elebbezési bíróság ítéletének tényállásában azl állapította meg, hogy felperes a végrehajtási szenvedőknek a leánya, hogy az árveréshez, valamint az 1896. évi márczius hó I9:éh foganatosított foglaláskor is szüleivel közös háztartásban élt, és hogy a felperes által kizárólagos tulajdonául igényelt ingók, mindkét végrehajtási cselekmény foganatosításakor a közös háztartásban élő családtagoknak közös lakásán, s így azoknak közös biHálásában és használatában voltak, felperes tulajdoni igényének megállapíthatása végett nemcsak azt tartozott bizonyítani, hogy a lefoglalt ingókat az árverésen megvette, hanem neki állott kötelességében kimutatni és alperes tagadásával szemben bizonyítani azt is, hogy az árveréskor oly sajái vagyonnal vagy jövedelmi, illetve kei-eseti forrással birt, melyből származó pénzen az ingókat kizárólagos tulajdonául megvehette. Minthogy pedig a í'elebbezési bíróság a bizonyítási teherre vonatkozó szabályok téves alkalmazásával a tényállást ez utóbbi irányban meg nem állapította, hanem ítéletében annak megállapítására szorítkozott, hogy felperes a végrehajtást szenvedő szülőinek az azok által évek előtt birt rahakereskedési üzletében kisegítőként volt alkalmazva, mely körülményből azonban tekintettel a szoros családi viszonyra, még nem következik, hogy felperes e segédkezése fejében szülőitől megállapodásszerűen vagy szülőinek önkénytes elhatározásából rendes fizetést vagy munkabért húzott, mely neki vagyon szerzésére alapul szolgálhatott és minthogy a tényállás eme hiányos megállapítása miatt az ügy érdeme felett e helyütt ítélet nem hozható, a í'elebbezési bíróság ítéletét a S. E. T. 204. $-a alapján feloldani és a í'elebbezési bíróságot ívj tárgyalás tartására, a tényállás szabályszerű megállapítására és a per összes költségeire, beleértve a felmerült és fennebb megállapított felülvizsgálati eljárási költség melyik peres fél által való viselésére is kiterjedő űj Ítélet hozatalára utasítani kellett. (Kir. Guria 1. G. 185/97. 1S<»7 szeptember 7.) 467. A felülvizsgálati bíróságnak, a feloldás iránt hozott határozatában elfoglalt jogi álláspontja irányadó a felebbezési bíróság előtt, ennek a feloldás következtében hozott újabb határozatánál. (S. E. 204. $.)