Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

ti setével helytelenül utasította el azon okból, mert nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy az alperes a felperes keresete alapjául szolgáló könyvkivonatban terhére irt árúszállítmányokat átvette volna. Panasza szerint ez az elutasítási ok helytelen azért, mert az alperes nem jelölte meg a könyvkivonatnak azokat a tételeit, a melyek alatt bevezetett árúszállítmányt át nem vette s így az alperesnek az árúszállítmányok átvételére nézve általánosságban felhozott, a könyvkivonattal szemben a részletekre ki nem terjedő tagadása határozatlan lévén, a felperest is ennek tartalmára nézve homályban tartotta, s így a felperesnek módjában sem volt az egyes árúszállítmányok átvételének bizonyításába bocsátkozni, de másfelől a felebbezési bíróságnak képezte volna törvényszerű feladatát az alperesnek homályban tartott védekezési álláspontját a hozzá intézendő kérdésekkel megvilágítani. A felperesnek ez a panasza alaptalan azért, mert a felebbezési bíróság részérő] Ítéletének indokai szerint a feleknek ténybeli előadása és előterjesztett védekezése tekintetében felhívott és elfogadott első bírósági Ítéleti tényállásban meg van állapítva, hogy az alperes a felperesnek könyvkivonatra alapított kereseti követeléséből fennállónak ismervén el, azt az összeget, a mely az ő kezei közt lévő, a tárgyaláson általa felmutatott számlákban kitüntetett árúszállítmányokra vonatkozik, a könyvkivonatban a számlákon kitüntetett árúszállítmányokon kívül terhére írt árúszállítmányokra nézve tagadta az árúk átvételét. E megállapított tényállással tehát meg van czáfolva a felperesnek arra alapított panasza, hogy az alperesnek homályban tartott védekezési álláspontjánál fogva helytelenül indult ki a felebbezési bíróság a kereset elutasításánál, az ő bizonyítási kötelezettségének nem teljesítéséből, mert a tényállás szerint az alperes védekezése világos és határozott s azzal szemben a felperes bizonyítási kötelezettségének tárgya iránt homályban nem lehetett, mert az alperes tagadása következtében módjában állott bizonyítékot szolgáltatni arra nézve, hogy az alperes a könyvkivonatban terhére írt azokat az árúszállítmányokat is átvette, a melyek az általa felmutatott számlákban nem foglalvák. Következőleg a felebbezési bíróságnak sem lehetett alkalma megsérteni a S. E. 37. §-ának a felek homályos nyilatkozatának felvilágosítására és hiányos előadásainak kiegészítésére irányuló rendelkezését, az pedig, hogy a tárgyaláson ügyvédi képviselet alatt álló felperest, a bizonyítási kötelezettsége