Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

XLIV rnényen volt vízlevezető árkok hanyagul kezeltetvén, a bérlemény tárgya gazdászatilag teljesen kihasználható nem volt, mert ebben az esetben is egye­dül a használhatlanság mérvének megfelelő és számszerűleg kifejezett összegre irányuló beszámítást vagy viszonkereset útján bérleengedést követelhetett volna. 520. 132. A haszonbérleti szerződésben a bérbeadó kikötvén azt, hogy a bérlő az adók kifizetésének megtörténtét záros határidőn belül az adókönyvek bemuta­tása által igazolni tartozik s ennek elmulasztása esetében birságot köteles fizetni, a bérlőnek nemcsak a fizetés, hanem a fizetés megtörténtének bizo­nyos határozott időben a bérbeadó előtt leendő bizonyítása is kötelességében állott, s e szerint a bérlő, ha e kötelezettségének mindkét irányban eleget nem tett, a birságot megfizetni tartozik még az esetre is, ha valamennyi adót a kellő időben pontosan lefizelte volna is. A birság mellett azonban a bérbeadó­nak nincs joga arra is, hogy a bérlőtől az adókönyveknek, illetve a fizetési nyugtáknak az ö részére leendő bemutatását követelhesse. 5i57. 177. A bérleti szerződést a bérlő harmadik személyekre átruházván, ezek ellen a bérbeadó, a bérleti szerződés alapján fennálló kötelezettségnek teljesí­tése iránt kereseti joggal csak akkor birhat, ha a bérleti szerződésnek átruhá­zásához a maga részéről hozzájárult s őket kötelezettekül elfogadta. 558. 224. A mennyiben azonban a bérbeadó, a bérleti szerződésnek átruházásá­hoz hozzá nem járult s bérlőjét szerződési kötelezettsége alól ki nem bocsá­totta s ettől a szerződési kötelezettségeknek teljesítését követelte, azokkal szemben, a kikre az ő bérlője a bérszerződést átruházta, nem helyezkedhetik arra az álláspontra, hogy ezeket is vele szemben szerződési viszonyban álló feleknek tekinti. 558. 225. A bérlő a bérszerződésben arra az esetre kikötött kártérítési összeget, ha a bérlet időtartama alatt a bérbeadó részéről bérleti joga gyakorlatában akadályozva lett, akkor a mikor a bérlemény tárgya eladatván, a bérlő az új tulajdonossal folytatta a bérleti jogviszonyt, de különben is bérleti joga, a bér­lemény tárgyát képező ingatlanra telekkönyvileg is biztosítva volt, az új tulaj­donossal folytatott bérlet tartama alatt, ennek szerzödésellenes ténye követ­keztében első sorban az új tulajdonostól követelheti és a vele eredetileg szerződött korábbi tulajdonos ellen csak akkor léphet fel, ha kártérítést az új tulajdonostól, saját hibáján kívül nem nyerhetett. 559. 229. A haszonbérlő a haszonbérleményt, a haszonbérleti szerződés alapján tényleg már öt év óta tartván birtoklásában, a haszonbérbeadó részére a lejárt bérösszegnek megfizetését meg nem tagadhatja s a bérleti jogviszonyt meg nem szüntetheti azon okból, mert a bérbeadó a szerződésben kikötött építke­zési kötelezettségének eleget nem tett, inert a bérbeadónak ez a mulasztása csak arra ad jogot a bérlőnek, hogy a bérbeadót elvállalt kötelezettségének teljesítésére és a netalán szenvedett kárának teljesítésére köteleztesse, esetleg a megfelelő bérösszeget levonásba helyezhesse. 5<J7. 246.

Next

/
Oldalképek
Tartalom