Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

XXIII is el van látva, annak a megállapítása, hogy ezt az okiratot a végrehajtást szen­vedő szintén mint szerződő fél, vagy más minőségben irta-e alá, ténykérdést képez. 550. 206. Annak a megállapítása, hogy az alakszerűén megkötött szerződés a felek akaratára való tekintettel valóban komoly jogügyletként tényleg létrejött-e vagy hogy azt a felek csak színleg kötötték meg a nélkül, hogy egymás között jog­viszonyt létesíteni akartak volna, ténykérdést képez. 566. 24-3., 592. 304. Az a körülmény, hogy valamely jogügyletről okirat állíttatott ki és hogy az okiratban foglalt cselekmények tényleg létesítettek, nem zárja ki annak a bizonyítását és megállapítását, hogy a jogügylet olyan értelemben, hogy ezt a felek komolyan létesíteni nem akarták, színleges, ennek megállapítása pedig ténykérdés, a mi mint ilyen, felülvizsgálatnak csak annyiban tárgya, a mennyi­ben jogszabály megsértésével állapíttatott meg. 589. 296. Annak a megállapítása, hogy a bérlőnek a bérbeadó részéről, a kibérelt kávéházból történt elmozdítása következtében, a kávéházi felszereléseknek kényszereladásából származott-e kára és milyen kára ? ténykérdés, a melyre vonatkozóan a felebbezési bíróság megállapítása, csakis ennek jogszabály meg­sértésével történt megállapítása esetén támadható meg. 644. 408. 186. §. A felülvizsgálati birói hatáskör. Örökösödési perben a felülvizsgálati bíróság hatásköre megállapításánál szintén a kereset, illetve a per tárgyának értéke szolgál irányadóul, s így arra a S. E. 1. §. 3. pontjának rendelkezésével felállított megkülönböztetés befo­lyással nincs. 477. 31. A felülvizsgálati értékhatár meghatározása szempontjából több kereset­nek egyesítése esetén, nem az egyes kereseti beadvány vagy jegyzőkönyv tar­talmában megjelölt külön összeg, hanem az veendő mérvadóul, a mely az egyesített keresetek összegeként, a felülvizsgálat alá eső bírósági Ítéletben je­lentkezik. 532. 162. 188. §. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának módja és batárideje. A közvetlenül a felülvizsgálati bíróságnál, a felülvizsgálati kérelem be­adására nyitva álló határidő eltelte után beadott olyan kérvény, a melyben a felülvizsgálati kérelem újabb panaszpontokkal kiegészíttetni czéloztatik, figye­lembe nem vehető. 6S)4. 331. 18í). §. Igazolás a felülvizsgálati batáridőnek elmulasz­tása miatt. Lásd : Perrendtartási novella : Igazolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom