Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

119 2. p. alapján az általok foganatosított végrehajtást s a közadósnak azt a jogcselekményét, a mely szerint ezeknek biztosítására a megfelelő összeget birói letétbe tette. A felperes keresetével a kir. Curia által felülvizsgálati kérelmével is elutasíttatott a következő okokból: Mindenekelőtt megjegyeztetik, hogy a felülvizsgálati kérelemben bemellékelt, az ügy érdemére vonatkozó okiratok, mint eddig nem érvényesített új bizonyitékok, a S. E. 197. §., a kérelem indokolásául a felebbezésben előadottakra történt hivatkozás pedig a S. E. 190. §. alapján figyelembe vehető nem volt; a felperes felülvizsgálati kérelmének nincs törvényes alapja. A felebbezési biróság Ítéletének indokai szerint elfogadván az első biróság Ítéletében foglalt tényállást, ebben meg van állapítva a peres feleknek megegyező előadása alapján az, hogy a közadós részéről a csőd kiütése előtt az alpereseknek végrehajtásilag már biztosított követelései fedezeteként birói letétbe helyezett összeget a közadósnak dr. F. Gy. azzal a határozott rendelkezéssel adta, hogy azt alperesek javára birói letétbe helyezze. Ezt a ténybeli megállapítást támadja meg a felperes első sorban felülvizsgálati kérelmében azért, mert panasza szerint a felebbezési biróság azt a felperes előadásának helytelenül történt értelmezése alapján állapitotta meg. Ez alapon azonban azt a felperes sikerrel meg nem támadhatja, mert a felebbezési biróság által megállapított tényállás a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó s az csak kötelező bizonyítási szabályoknak megsértése esetén támadható meg. Nem támadható meg tehát e megállapítás a felperes előadásának helytelen értelmezése miatt, mert a feleknek a perben tett előadásuknak tartalmát, a biróság a tények valósága megállapításának szempontjából a S. E. 64. §. értelmében szintén szabadon mérlegeli, következőleg az a megállapítás, hogy a fél perbeli előadásának tartalma milyen értelemmel bir, a szabad mérlegelésen alapuló meggyőződésnek képezvén az eredményét, felül nem vizsgálható. Megtámadja továbbá a felperes felülvizsgálati kérelmében a felebbezési biróság Ítéletét az anyagi jogszabályoknak helytelen alkalmazása miatt és azért, mert a közadós, mint kereskedő, a F. Gy.fől kölcsönül kapott összegnek az alperesek javára való birói letétbe helyezése idejében az alperesektől ellene a végrehajtásnak üzletének szoros zár alá helyezésével történt foganatosítása következtében