Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

102 Alperes ;i részéről ;i válasziratban előterjeszteti csatlakozási kérelemmel a telebbezési bíróság ítéletéi azon az alapon támadjá meg, hogy a telebbezési bíróság anyagi jogszabályi sérteti még, midőn annak ellenére, hogy felperes eltartásáról gondoskodva van és eltartása tekintetében az ő (alperes) különválása következtében változás be nem állott, üt mégis felperes részére tartási díjnak fizetésére kötelezte. Alperes csatlakozási kérelmének ez alapon hely adható nem volt ; mert a telebbezési bíróság ítéletének tényállásában megállapított az a ténykörülmény, hogy felperes ez idő szerint sógoránál lakást és ellátást nyei-, már csak azért sem bír befolyással az alperes tartási kötelezettségének megállapítására, mivel a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában nincsenek megállapítva oly körülmények, melyekből következtetendő volna, hogy a felperesről ennek sógora irányában vállalt valamely kötelezettség alapján tartoznék és pedig állandóan gondoskodni. Viszont télperes felülvizsgálati kérelmében a Telebbezési bíróság Ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint a kereset beadását megelőző időre tartási igényével elutasíttatott, azon alapon támadja meg, mert eltekintve attól, hogy a házassági viszony ethikai jellegéből kifolyóan, a férjétől önhibáján kívül külön élő nő tartási igényéhek érvényesítése végett csak végső szükség beálltával veszi igénybe a bírói segélyt, és eltekintve attól, hogy a kereset beadásának időpontját felperes mindig szabadon választhatja, az anyagi magánjog rendelkezése szerint a férjnek a nőtartási dij kiszolgáltatására vonatkozó kötelessége attól a naptól kezdődik, a mely napon a férj nejének a közös háztartásban való eltartását megszüntette. Felperes felülvizsgálati kérelmének ez alapon hely adható nem volt; mert az anyagi jogszabály szerint a különválva élő nőnek az ideiglenes tartás megállapítására való igénye abban az időpontban válik ugyan érvényesíthetővé, a melyben a férj hibájából az együttélés megszakíttatott, azonban a bírói gyakorlat, kiindulva abból a szempontból, hogy az ideiglenes nőtartás czélja csak az, hogy a nő részére addig is, míg a házastársi együttélés ismét visszaállittatik,. avagy az esetleg megindítandó válóperben a házastársak vagyoni igényei véglegesen rendeztetnek, a megélhetés biztosittassék, és hogy a férj nem kötelezhető arra, hogy a nejének utólag egy összeg-