Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

85 IIOÍJV az alperes a felperesnek házából történt eltávozása után kísérletet tett, hogy a felperest a visszatérésre reálnrja. Ügy állás: A felperes, a ki az alperes postatisztnek a neje, az alperest 70 írt havi nőtartási díjban marasztaltatni kéri azért, mert ót az utczán megverte, a mely durva bánásmód kényszerítette őt arra, hogy férje házát elhagyja. A felebbezési bíróság a felperest keresetével elutasította, mert Ítéleti tényállásában megállapította, hogy habár a felperest az alperes a keresetben előadott helyen és módon tettlegesen bántalmazta, de ezt a felperes különélésének jogszerű okául nem fogadta el azért, mert alperes tettét ittas állapotban és féltékenységi felindulásban követte el és azt később megbánva, nejét a visszatérésre iparkodott reábirni. A felperes felülvizsgálati kérelmének a kir. Guria helyt adott, az alperes tartási kötelezettségét megállapította, azonban a tartási díj összegének meghatározása végett Ítéletét feloldotta a következő okokból: Felperes felülvizsgálati kérelmében egyebek között azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság azt az anyagi jogszabályt, mely szerint a különválva élő nő férjétől addig is, míg a házastársak vagyoni igényei a válóperben végleg eldöntetnek, ideiglenes tartást követelhet, ha az együttélés megszakítására a férj sérelmes magaviselete szolgáltatott okot, sértette meg, illetve helytelenül alkalmazta, midőn őt az alperes ellen ideiglenes tartásdíj megítélésére irányuló keresetével elutasította azért, inert alperesnek felperessel szemben 1896 aug. 16-án tanúsított sérelmes magaviseletével felperes különélését elegendően indokoltnak nem találta, és kimondotta azt is, hogy alperesnek ama magaviseletére felperesnek magatartása is szolgáltatott okot. Felperesnek ez ;i panasza alapos. Ugyanis a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában megállapította azt a tényt, hogy 1896 augusztus 16-án felperes férje az alperes által nyílt utczán veressel bántalmaztatott, már pedig ez a tettlegesség, tekintettel egyfelől az elkövetés helyére, másfelől a felek társadalmi állására, kétségtelenül alperesnek oly mérvű durva bánásmódját és így oly sérelmes magaviseletét állapítja meg, mely jogszerű okul szolgálhatott felperesnek arra. hogy alperessel a további együttélést megszakítsa. E mellett nem fogadható el alperesnek mentségéül, hogy a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint tettét, mértéken túl élvezett feszszes italok hatása alatt és a miatt való féltékenységi