Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

52 alatt ismerteteti szerződés-szövegek közül ugyanis a kis- és nagyeperjesi ingatlanokra vonatkozó 1. és 3. pont alatti szövegek egymással ugyan hasonértelműek, de a réti és koppányi ingatlanokat tárgyazó 2. és 4. pontokban foglalt és egymásközt szintén azonos tartalmú szövegektől lényegesen eltérnek. Míg ugyanis az 1. és 3. pont alatti szövegekben az foglaltatik, hogy az egyenes adó és járulékai, illetve az egyenes adók kivételével a bérlet tárgyát illető minden bármely adók, terhek a bérlők által viselendők, addig a 2. és 4. pont alatti szövegek azt tartalmazzák, hogy a közvetlen földadót, illetve az egyenes földadót kivéve, minden néven nevezendő adók és terhek a bérlőt terhelik. A most ismertetett szövegeket a vitás adókra alkalmazva, nem szenvedhet kétséget, hogy a '2. és 4. pont alatti szerződések tartalma e részben félremagyarázhatlán szabatossággal irja körül mindenik fél teljesítési kötelezettségét, a midőn a 2. és 4. pont alatti szövegek szerint a bérbeadó részéről fizetendő adónemül egyedül a közvetlen földadó, illetve az egyenes földadó hozatnak fel és minden egyéb szolgáltatások a bérlőre hárittatnak. Ekkép a szerződések szavai a tekintetben, hogy a kivetett adók nemétől és jellegétől különböző adókat, a milyenek épen a jelenleg vitás adónemek; csakis a bérlő tartozik fizetni, kétségtelenek lévén, azok különös értelmezést szükségessé sem tesznek. Másként áll azonban a dolog az 1. és 3. pontokban foglalt szerződés-szövegek tekintetében, mert ezek a szövegek csakugyan magyarázatra szorulnak.f A magyarázatot azonban egyik fél sem adja helyesen. Nevezetesen nem helyes alperesnek az a magyarázata, a mely szerint annak a kifejezésnek, hogy «az egyenes adó és járulékai» és ismét, hogy «az egyenes adók kivételével* azt az értelmet tulajdonítja, hogy a vitás adókat mint egyenes adónemeket illetve azok járulékait bérbeadó köteles viselni. Nem helyes ez a magyarázat, mert a szerződés szövegének össztartalmaként az adók terhe, a bérbeadó és bérlő között megosztottnak van kimondva, ámde ha az egyenes adó kifejezésnek alperes részéről vitatott értelme fogadtatnék el, akkor a terheknek a szerződéssel czélba vett megosztása egyáltalán nem következnék be, a mennyiben ebben az esetben a bérlemény tárgya után alperest egyáltalán mi adó sem terhelné. De nem helyes felperes magyarázata sem, a mely szerint az 1.