Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

Üt lemben kívánván használni, az egyenes adó meghatáro­zása alá is csak azokat az adónemeket foglalták, a melyek állami adók, míg a törvényhatósági és községi adónemeket nem sorolták az egyenes adók közé, mivel ez utóbbiak nem bírnak az állami egyenes adók jelle­gével. Ily kikötés esetén tehát az állami egyenes adókat a bérbeadó, ellenben a törvényhatósági, községi és ^f^^/x adókat a bérlő tartozik viselni. f^/^^fi Ügy állás: A k...i érsek keresetében az alperestől, mint bérlőj éto^^-o^í követeli a bérbeadott érseki ingatlanok után az elmúlt esztendőben kirótt lános jövedelmi pótadó, törvényhatósági, községi és útadó fejében kifizetett összegeket, miután ezeknek viselésének kötelezettsége a négy rendbeli haszon­bérleti szerződés szerint az alperest, mint bérlöt terhelte, azokat azonban az alperes ki nem fizette. A haszonbérleti szerződéseket az alperessel még a jelenleg felperesként fellépő érsek elődje kötötte meg különböző alkalommal azokat az érseki szék üresedésével a javak felügyeletére kirendelt ministeri biztos továbbra is fentartotta, s a jelenlegi érsek azok alapján folytatta az alperessel a haszonbérleti jogviszonyt. E szerződések az adók fizetésének kö­telezettsége tekintetében következőképen intézkednek : A 27. a. szerződés szerint a közvetlen földadót, kivéve minden más adót, a bérlő fizet. Hasonló a 4-7. a. szerződés rendelkezése, mely szerint a bérbeadó egyedül az egyenes földadót fizeti, egyéb adó a bérlőt terheli. Ellenben az IV. a. szerződés sze­rint a bérlő tartozik megfizetni az egyenes adó és járulékai kivételével, minden terhet, adót és szolgálmányt. Ugyanígy rendelkezik a 37. a. szerző­dés, azzal a megkülönböztetéssel, hogy a kivételnél az egyenes adó járulékai nélkül van felemlítve. Az alperes védelme szerint öt a haszonbérleti szerző­dési jogviszony alapján a keresetileg érvényesített adónemek viselésének köte­lezettsége nem terhelheti. Hivatkozik egyfelől arra, hogy ezeket az adónemeket az előbbi érsek idejében sohasem ö fizette ki, a tényleges gyakorlat tehát ellene szól a szerződések olyan értelmezésének, a mely mellett a keresetileg követelt adónemek megfizetésének kötelezettsége ugyanazon szerződési viszony folytatásával későbbi időn öt terhelné. De másfelől valamennyi szerződés tar­talma szerint őt csakis oly adóteher viselésének kötelezettsége terhelheti, a mely nem tartozik az egyenes adó vagy ennek járulékai fogalma, már pedig a kereseti adónemek járulékai az egyenes adónak. A felebbezési biróság ma­rasztalta az alperest a kereseti összegben, mert a kereseti adónemeket az 1883 :46. t.-cz. értelmében nem tekintette az egyenes adó járulékainak. Az alperes felülvizsgálati kérelme következtében a kir. Guria feloldó határo­zatot hozott, a melynek indokaiból a felhozott panaszok tartalma és a felül­vizsgálati bíróságnak az ügydöntő kérdéseknél elfoglalt jogi álláspontja is elő­tűnik : Fabiny, Curiai határozatok. III. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom