Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. III. kötet 1897,1898 (Budapest, 1899)

részre len tartván, másrészt pedig alperes a közte és leije közt létrejött szerződésben a 2000 írt adósság átvállalása fejében átvett ingatlan szerinte GOOO forintot képviselő értékéből az átvállalt adósság törlesztése után fenmaradó értéktöbbletet a vagyonátadóknak, teliát az id, V. H.-nek is kiadni magát kötelezvén, adósa vagyonára jelzálogilag bekebelezhető kötelezvényt kiállíthatott és ennek alapján ő — felperes - a zálogjogot jóhiszeműen szerezhette, meg pedig annál inkább, minthogy a kötvény kiállításakor alperes még telekkönyvi tulajdonos nem volt. Ez a panasz is alaptalan, mert a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a felperes hozzájárulásával 1880. évi márczius3-án létrejött G) alatti osztályos egyezség értelmében a birtokátvevő itj. V. H. nevére a korlátlan tulajdonjog csak a birtokátadó atyja id. V. H. halála után volt bekebelezhető ugyan, de az 1890. évi május 7-én kelt D) alatti szerződésben id. V. H. a tulajdonjognak alperes nevére való bekebelezését is megengedte, minek következtében i(L V. H.-nek az. ingatlan feletti rendelkezési joga megszűnvén, és az alperesre menvén át, az előbbi arra az ingatlanra 1892. április 13-án kelt kötelezvényben felperes részére zálogjog bekebelezésére engedelmet többé joghatályosan nem adhatott.; s mert tekintettel arra, hogy a felebbezési biróság Ítéletének tényállásában még azt is megállapította, hogy felperes, mint családtag a kötelezvény kiállításakor biztos tudomással birt arról, hogy ;r kötelezvényben zálogjogul kijelölt ingatlan id. V. H.-nek már nem tulajdona: a felperesnek a zálogjog szerzése körüli rosszhiszeműsége nyilvánvaló. Ezeknél fogva felperest leiülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. (Kir. Curia I. G. 203/97. 1897 szeptember 22.) '<82. A felebbezési bíróságnak a tanúbizonyítás felvétele körül követett eljárása abban az irányban, hogy a tanúhoz kérdések intézve nemcsak a döntő ténykörülményekre lettek, eljárási jogszabály megsértése okából meg nem támadható. (S. E. 8í>. 185. §. c) p.) A tanúvallomás bizonyító erejének méltatása azon okból, mert a bizonyító fél a kizárólag tanúvallomás