Fabiny Ferencz (szerk.): A magyar kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által a sommás eljárásról szóló törvény (1893. XVIII. tcz.) alapján hozott határozatoknak gyűjteménye. II. kötet 1896,1897 (Budapest, 1898)

A csődtömeggondnoknak kifogás útján érvényesíthető megtámadási joga, a csődnyitástól számítva G hónap elteltével szintén elévül, ha arról az ügyletről, a melyből a jogosított a csődtömeg irányában jogot érvényesít, tudomással birt, s annak hatálytalanítása iránt keresetet nem indított. 205. 70. Csődbíróság illetékességének kérdése. 28Ő. 110. Ha a felperes keresetét a közadós ellen, ennek csődbejutása előtt indította, s külön kielégítési joga van s igényét csak a zálog tárgyából kívánja kielégíttetni, a rendes birói illetőségen, a csődnyitás folytán, változás be nem áll. 28,1. 110. Az adósnak halála után foganatosított kielégítési végrehajtásnak megtámadhatósága, az ennek hagyatéka ellen elrendelt csőd tömeggondnoka részéről. 331. 188., 440. 400. A csődhitelezőknek károsodása, a megtámadott jogcselekmény által, a fedezeti alapnak az ő kielégítésük elől történt elvonása folytán következvén be, egyéb irányban a károsítási szándék bebizonyítása nem szükséges. (Gs. T. A közadós személyes marasztalására irányuló kereseti kérelem esetén, csődtömeg nem marasztalható. 348. 216. A közadós helyett perbe lépett csődtömeggondnok védekezéséből felmerült perköltség, a esődtömegnek tartozását képezi. 348. 216. A csődmegtámadási jog szempontjából, az örökhagyó hagyatékának egyházhatóságilag kirendelt kezelőinek a hagyatéki vagyonra vonatkozó cselekményei, a hagyatéknak csőd alá jutása esetén, a közadós cselekményével azonos tekintet alá esnek. 440. 400. A Gs. T. 29. §. alapján közadósnak jogcselekménye, tekintet nélkül bizonyos időre, csak akkor támadható meg sikerrel, ha azzal a csődhitelezők megkárosíttatni szándékoltatván, ily módon, a közadóssal szerződő fél, a csödhitelezőket rosszhiszemüleg károsította meg. 440. 400. A csődnyitási kérvény beadásának elmulasztása, a megtámadhatóság alapját csak akkor képezheti, ha közadós, vagy a hagyaték ellen elrendelt csődnél, az örökhagyó kereskedő volt. 440. 400. A haszonbérlő, a ki a csődtömeghez tartozó ingatlant, a csőd nyitása előtt a közadóssal kötött szerződéssel, a csőd nyitás utánra is kiterjedő időtartamra haszonbérben tartja, annak a csőd tartama alatt esedékes bértartozása ellenében nem élhet beszámítással a közadós ellen fenálló követelésére nézve. 449. 424. A csődhitelezőknek beszámítási jogát a csődtömeggel szemben a csődtörvény szabályozván, ez irányban a közadóssal a Gs. T. rendelkezéseivel ellentétben álló megállapodásnak, a csődnyitás következtében a csődtömeg irányában nincs jogi hatálya. 440. 424.